Dmitrij Trenin: Putyin vallomása azt sugallja, hogy az ukrajnai konfliktus évekig is eltarthat - Ismét egy nagyon jó és reális elemzés, amit érdemes elolvasni, ezért lefordítottam számotokra.
Valószínűleg a harcok 2023-ig és nagy valószínűséggel azon túl is folytatódni fognak, amíg vagy Moszkva vagy Kijev kimerül, vagy az egyik fél döntő győzelmet nem arat.
Hiba volt megkötni a minszki megállapodást és megbízni a Washington által mozgatott ukrán vezetésben!
Dmitrij Trenin a Higher School of Economics kutatóprofesszora és a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója. Az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának is tagja.
Hiba volt megkötni a minszki megállapodást és megbízni a Washington által mozgatott ukrán vezetésben!
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten a katonák édesanyjaival folytatott találkozón úgy nyilatkozott, hogy most már hibának tartja a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat. Ez az akkori engedmény az ukrajnai harcok befejezését célzó béketárgyalások lehetőségével összefüggésben volt szembetűnő.
Érdemes megjegyezni, hogy 2014-ben Putyin az orosz parlament felhatalmazása alapján cselekedett, hogy katonai erőt alkalmazzon "Ukrajnában", nem csak a Krímben.
Érdemes megjegyezni, hogy 2014-ben Putyin az orosz parlament felhatalmazása alapján cselekedett, hogy katonai erőt alkalmazzon "Ukrajnában", nem csak a Krímben.
Tény, hogy akkoriban Moszkva valóban megmentette Donyeck és Luganszk városát a kijevi hadsereg lerohanásától és legyőzte az ukrán erőket, de ahelyett, hogy megtisztította volna az egész Donbassz régiót, Oroszország megállt és beleegyezett a Németország és Franciaország által Minszkben közvetített tűzszünetbe.
Putyin kifejtette az anyáknak, hogy Moszkva akkor még nem ismerte biztosan a konfliktusban érintett donbászi lakosság érzelmeit és remélte, hogy Donyeck és Luganszk a minszki feltételekkel valahogyan újraegyesíthető Ukrajnával.
Putyin akkor hozzátette - és ezt saját tettei, valamint a Pjotr Porosenko akkori ukrán elnökkel folytatott beszélgetései is megerősítik -, hogy kész esélyt adni az új kijevi hatóságoknak a kérdés rendezésére és a Moszkvával való kapcsolat újjáépítésére. Putyin meglehetősen sokáig abban is reménykedett, hogy a németekkel és a franciákkal, valamint az amerikai vezetéssel még meg tudja oldani a dolgokat.
A hibák beismerése ritka a hivatalban lévő vezetők körében, de fontosak, mert jelzik, hogy levonták a tanulságokat.
Ez a tapasztalat nyilvánvalóan nem arra a döntésre késztette Putyint, hogy a tavaly februári különleges katonai művelet elindításáról szóló döntés rossz volt, hanem pont arra, hogy már nyolc évvel korábban Moszkvának nem kellett volna Kijevben, Berlinben és Párizsban bíznia, hanem saját katonai erejére kellett volna támaszkodnia Ukrajna oroszlakta területeinek felszabadításában és megvédésében.
Más szóval, ha most beleegyeznénk egy minszki típusú tűzszünetbe, az egy újabb hiba lenne, amely lehetővé tenné Kijevnek és támogatóinak, hogy jobban felkészüljenek a harcok újrakezdésére, amikor csak akarják.
Az orosz vezető persze tisztában van azzal, hogy a nem nyugati országok közül sokan, azok, akik nem voltak hajlandók csatlakozni az oroszellenes szankciós koalícióhoz és semlegességet vallanak Ukrajnával kapcsolatban, az ellenségeskedések beszüntetését követelik.
Kínától és Indiától Indonéziáig és Mexikóig ezek az országok, bár általában barátságosak Oroszországgal szemben, úgy látják, hogy gazdasági kilátásaikat rontja egy olyan konfliktus, amely Oroszországot az egyesült Nyugattal szembeállítja.
A nyugati média is azt az üzenetet terjeszti, hogy a globális energia- és élelmiszerbiztonság szenved Moszkva fellépése miatt. Oroszország érveinek és az ezzel ellentétes tiltakozásának csak korlátozott hatása van, mivel az orosz hangokat ritkán hallani a közel-keleti, ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai éterben.
Ezért a hivatalos orosz nyilatkozatok szerint Moszkva nyitott a feltétel nélküli párbeszédre.
Azonban bármilyen orosz tárgyalódelegációnak figyelembe kellene vennie az ország alkotmányának közelmúltbeli módosításait, amelyek a négy korábbi ukrán régiót, Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje területét az Orosz Föderáció részének nevezik.
Ahogy Szergej Lavrov külügyminiszter fogalmazott, Oroszország csak a fennálló geopolitikai realitások alapján fog tárgyalni. Meg kell jegyezni, hogy a Kreml nem vonta vissza a katonai művelet céljait, amelyek között szerepel Ukrajna demilitarizálása és nácimentesítése, ami az állam és a társadalom megszabadítását jelenti az ultranacionalista, oroszellenes elemektől.
Ami Kijevet illeti, ide-oda járkált a kérdésben.
Miután március végén majdnem békemegállapodást kötött Moszkvával, később megfordult és folytatta a harcokat (az oroszok szerint ezt nyugati tanácsra tette). Miután tavaly ősszel operatív sikereket ért el a harctéren, Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan megtiltott minden kapcsolatot a Kremllel, és szélsőséges követeléseket fogalmazott meg, amelyeket Putyin utódaihoz intézett, akármikor is alakulnak meg azok.
A Nyugat számára ez a PR szempontjából rossz döntés volt, és Zelenszkijt arra kérték, hogy azt a látszatot keltse, mintha nyitott lenne a tárgyalásokra, de a valóságban semmi sem változott.
🟡 A valóság az, hogy az ukrajnai konfliktusban érintett fő felek, nevezetesen Washington és Moszkva, sem a jelent, sem a közeljövőt nem tartják megfelelő időpontnak a tárgyalásokra.
Az Egyesült Államok szemszögéből nézve, a Nyugat által Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciók és az orosz hadsereg által Harkovban és Herszonban a közelmúltban elszenvedett kudarcok ellenére Moszkva messze van attól, hogy vereséget szenvedjen a csatatéren vagy belpolitikai szempontból destabilizálódjon.
🟢 A Kreml szemszögéből nézve minden olyan fegyverszünet vagy béke, amely Ukrajnát "oroszellenes", ellenséges államként hagyja meg, egyenlő egy vereséggel, amelynek rendkívül negatív következményei vannak.
Ehelyett mindkét fél úgy véli, hogy győzni tud.
A Nyugat természetesen gyakorlatilag minden téren óriási fölényben van, amit Ukrajnában is felhasználhat. Oroszország azonban azon dolgozik, hogy mozgósítsa saját jelentős tartalékait mind a munkaerő, mind a gazdaság terén.
Ahol Moszkva előnyben van, az az eszkalációs dominancia.
Úgy tűnik, hogy a háború 2023-ig, és talán még azon túl is folytatódni fog.
A tárgyalások valószínűleg csak akkor kezdődnek meg, ha bármelyik fél kész engedni a kimerültség miatt, vagy mert mindkét fél zsákutcába jutott.
Addig is a halálos áldozatok száma tovább fog emelkedni, ami a nagyhatalmi politika alapvető tragédiájára mutat rá. 1962 őszén az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy kész volt a nukleáris szakadék szélén lépkedni, hogy megakadályozza, hogy a Szovjetunió Kubát rakétabázissá alakítsa.
Hatvan évvel később Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai akciót rendelt el, hogy Ukrajna ne váljon Amerika elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójává.
Ebből le lehet vonni a tanulságot.
Bármit is gondolt Nyikita Hruscsov szovjet vezető arról, hogy joga volt a Törökországból Moszkvára irányított amerikai rakétákat Kubából (Havanna beleegyezésével) Washingtonra és New Yorkra irányuló fegyverekkel ellensúlyozn és bármit is gondoltak az egymást követő amerikai elnökök arról, hogy joguk van a NATO katonai blokkját Ukrajnával bővíteni (Kijev kívánságára), mindig iszonyatos árat kell fizetni azért, ha nem veszik figyelembe a rivális hatalom biztonsági érdekeit.
Kuba a józan ész szűk körű sikereként vonult be a történelembe. Ukrajna egy folyamatban lévő történet, amelynek kimenetele még mindig függőben van.
Putyin akkor hozzátette - és ezt saját tettei, valamint a Pjotr Porosenko akkori ukrán elnökkel folytatott beszélgetései is megerősítik -, hogy kész esélyt adni az új kijevi hatóságoknak a kérdés rendezésére és a Moszkvával való kapcsolat újjáépítésére. Putyin meglehetősen sokáig abban is reménykedett, hogy a németekkel és a franciákkal, valamint az amerikai vezetéssel még meg tudja oldani a dolgokat.
A hibák beismerése ritka a hivatalban lévő vezetők körében, de fontosak, mert jelzik, hogy levonták a tanulságokat.
Ez a tapasztalat nyilvánvalóan nem arra a döntésre késztette Putyint, hogy a tavaly februári különleges katonai művelet elindításáról szóló döntés rossz volt, hanem pont arra, hogy már nyolc évvel korábban Moszkvának nem kellett volna Kijevben, Berlinben és Párizsban bíznia, hanem saját katonai erejére kellett volna támaszkodnia Ukrajna oroszlakta területeinek felszabadításában és megvédésében.
Más szóval, ha most beleegyeznénk egy minszki típusú tűzszünetbe, az egy újabb hiba lenne, amely lehetővé tenné Kijevnek és támogatóinak, hogy jobban felkészüljenek a harcok újrakezdésére, amikor csak akarják.
Az orosz vezető persze tisztában van azzal, hogy a nem nyugati országok közül sokan, azok, akik nem voltak hajlandók csatlakozni az oroszellenes szankciós koalícióhoz és semlegességet vallanak Ukrajnával kapcsolatban, az ellenségeskedések beszüntetését követelik.
Kínától és Indiától Indonéziáig és Mexikóig ezek az országok, bár általában barátságosak Oroszországgal szemben, úgy látják, hogy gazdasági kilátásaikat rontja egy olyan konfliktus, amely Oroszországot az egyesült Nyugattal szembeállítja.
A nyugati média is azt az üzenetet terjeszti, hogy a globális energia- és élelmiszerbiztonság szenved Moszkva fellépése miatt. Oroszország érveinek és az ezzel ellentétes tiltakozásának csak korlátozott hatása van, mivel az orosz hangokat ritkán hallani a közel-keleti, ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai éterben.
🔴 Akárhogy is van, Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül az emberiség nagyobb részének érzéseit, amelyet orosz szakértői körökben egyre inkább globális többségnek neveznek.
Azonban bármilyen orosz tárgyalódelegációnak figyelembe kellene vennie az ország alkotmányának közelmúltbeli módosításait, amelyek a négy korábbi ukrán régiót, Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje területét az Orosz Föderáció részének nevezik.
Ahogy Szergej Lavrov külügyminiszter fogalmazott, Oroszország csak a fennálló geopolitikai realitások alapján fog tárgyalni. Meg kell jegyezni, hogy a Kreml nem vonta vissza a katonai művelet céljait, amelyek között szerepel Ukrajna demilitarizálása és nácimentesítése, ami az állam és a társadalom megszabadítását jelenti az ultranacionalista, oroszellenes elemektől.
Ami Kijevet illeti, ide-oda járkált a kérdésben.
Miután március végén majdnem békemegállapodást kötött Moszkvával, később megfordult és folytatta a harcokat (az oroszok szerint ezt nyugati tanácsra tette). Miután tavaly ősszel operatív sikereket ért el a harctéren, Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan megtiltott minden kapcsolatot a Kremllel, és szélsőséges követeléseket fogalmazott meg, amelyeket Putyin utódaihoz intézett, akármikor is alakulnak meg azok.
A Nyugat számára ez a PR szempontjából rossz döntés volt, és Zelenszkijt arra kérték, hogy azt a látszatot keltse, mintha nyitott lenne a tárgyalásokra, de a valóságban semmi sem változott.
🟡 A valóság az, hogy az ukrajnai konfliktusban érintett fő felek, nevezetesen Washington és Moszkva, sem a jelent, sem a közeljövőt nem tartják megfelelő időpontnak a tárgyalásokra.
Az Egyesült Államok szemszögéből nézve, a Nyugat által Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciók és az orosz hadsereg által Harkovban és Herszonban a közelmúltban elszenvedett kudarcok ellenére Moszkva messze van attól, hogy vereséget szenvedjen a csatatéren vagy belpolitikai szempontból destabilizálódjon.
🟢 A Kreml szemszögéből nézve minden olyan fegyverszünet vagy béke, amely Ukrajnát "oroszellenes", ellenséges államként hagyja meg, egyenlő egy vereséggel, amelynek rendkívül negatív következményei vannak.
Ehelyett mindkét fél úgy véli, hogy győzni tud.
A Nyugat természetesen gyakorlatilag minden téren óriási fölényben van, amit Ukrajnában is felhasználhat. Oroszország azonban azon dolgozik, hogy mozgósítsa saját jelentős tartalékait mind a munkaerő, mind a gazdaság terén.
Ahol Moszkva előnyben van, az az eszkalációs dominancia.
Az USA számára Ukrajna elvi kérdés; a Kreml számára viszont a kérdés egyszerűen egzisztenciális - a Nyugattal való konfliktus nem Ukrajnáról, hanem magának Oroszországnak a sorsáról szól.
A tárgyalások valószínűleg csak akkor kezdődnek meg, ha bármelyik fél kész engedni a kimerültség miatt, vagy mert mindkét fél zsákutcába jutott.
Addig is a halálos áldozatok száma tovább fog emelkedni, ami a nagyhatalmi politika alapvető tragédiájára mutat rá. 1962 őszén az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy kész volt a nukleáris szakadék szélén lépkedni, hogy megakadályozza, hogy a Szovjetunió Kubát rakétabázissá alakítsa.
Hatvan évvel később Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai akciót rendelt el, hogy Ukrajna ne váljon Amerika elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójává.
Ebből le lehet vonni a tanulságot.
Bármit is gondolt Nyikita Hruscsov szovjet vezető arról, hogy joga volt a Törökországból Moszkvára irányított amerikai rakétákat Kubából (Havanna beleegyezésével) Washingtonra és New Yorkra irányuló fegyverekkel ellensúlyozn és bármit is gondoltak az egymást követő amerikai elnökök arról, hogy joguk van a NATO katonai blokkját Ukrajnával bővíteni (Kijev kívánságára), mindig iszonyatos árat kell fizetni azért, ha nem veszik figyelembe a rivális hatalom biztonsági érdekeit.
Kuba a józan ész szűk körű sikereként vonult be a történelembe. Ukrajna egy folyamatban lévő történet, amelynek kimenetele még mindig függőben van.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Forrás és eredeti cikk címe: Dmitry Trenin: A confession from Putin suggests that the Ukraine conflict could last for years
➽ Kapcsolódó friss Cikkek: ➽
➽ Oroszország döntő szakítást hajtott végre a Nyugattal és készen áll arra, hogy segítsen egy új világrend kialakításában - Dimitrij Trenin átfogó elemzése
Elérhető a VilagHelyzete nyári extra száma 645 oldalon!
📖 A "Háttérhatalom Nagy Könyve" címmel
Az egy év alatt elkészített 12 VilagHelyzete e-Könyvújság sorozat legértékesebb darabját és egyedülálló tudásanyagát érheted el és őrizheted meg ezzel a 645 oldalas kiadvánnyal, amit online lapozható formában és letölthető dokumentumként is elküldök neked. A dokumentum bevezető 22 oldala itt megtekinthető
424 oldalon érhető el a VilagHelyzete-Könyvújság
Benne 185 poszt / nemzetközi cikk és videó,
23 cikk + Exkluzív Extra VilagHelyzete tudásanyag:
Mire kell felkészülni egy gazdasági összeomlás esetén? - Összes cikk
illetve 2490 Ft-ért megrendelhető ezen a linken: https://bit.ly/3p5M5bE
Ha valamelyik szám még hiányozna és teljessé szeretnéd tenni az eddig megjelent kollekciót, a 2021. júniusi / júliusi / augusztusi / szeptemberi / októberi / novemberi / decemberi és 2022. januári és 2022. februári számok szintén elérhetőek 2490 Ft-os áron, csak jelezd, hogy mely kiadványokat kéred!
Minden jelentősebb PayPal-támogató, Patreon patronáló megkapja,
illetve 2490 Ft-ért megrendelhető ezen a linken: https://bit.ly/3p5M5bE
illetve 2490 Ft-ért megrendelhető ezen a linken: https://bit.ly/3p5M5bE
Ha tetszik neked és fontos szerinted a VilagHelyzete.com 2011 óta végzett tevékenysége, valamint az AlternativHirek oldalon készített cikkek, fordítások elérhetősége és fennmaradása, segíts kérlek a folytatásban támogatásoddal!
Köszönöm! (SBG Buddha - VilagHelyzete)
Elérhetőségek, amiket érdemes elmenteni:
📷 ◢ BLOG: http://www.VilagHelyzete.com
📷 #1.számú Facebook-oldal:
📷 Párhuzamos FB-oldal:
📷 FB-oldal 'vész' esetére:
📷 Azonnali alternatív VilagHelyzete hírek: http://www.AlternativHirek.com
⓹ Youtube-csatorna: https://www.youtube.com/c/VilagHelyzeteTV
Flickr-képgyűjtemény: https://www.flickr.com/photos/vilaghelyzete
Coub: https://coub.com/vilaghelyzete
Rumble videótár: https://rumble.com/user/VilagHelyzete
Odysee videótár: https://odysee.com/@vilaghelyzete:2
Minds.com: https://www.minds.com/VilagHelyzete
E-Mail: vilaghelyzete@gmail.com
Ha úgy érzed értékes a VilagHelyzete és Alternatív Hírek oldalakkal kapcsolatos tevékenységem vagy érdemes támogatni a fennmaradást, minden segítséget szívesen veszek és köszönök:
akár a Paypal-küldéssel, akár Patreon támogatóként, mert nagyban segít a további működésben és életben tartásban. Köszönöm!
👉 Egyszerű Bankkártyás támogatás PayPal használata nélkül:
Vagy beolvashatod a QR-kódot és ott is vagy! >>>
Exkluzív tartalom és kommunikációs lehetőség patronálóknak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése