Kiszivárgott dokumentumokból kiderül, hogy Ukrajna megpróbálja destabilizálni Oroszországot és a NATO-t teljes körű háborúba vonni Moszkvával
A különleges szolgálatok által kitalált tervek Kijev évek óta tartó agresszív stratégiáját tárják fel.
A legjobb védekezés a támadás. Így szól a nemzetközi kapcsolatok egyik legrégebbi alapelve.
És ahogy a média rendelkezésére álló ukrán dokumentumokból kiderült, Moszkvának nyilvánvalóan volt mitől védekeznie, amikor megindította ukrajnai offenzíváját.
A legjobb védekezés a támadás. Így szól a nemzetközi kapcsolatok egyik legrégebbi alapelve.
És ahogy a média rendelkezésére álló ukrán dokumentumokból kiderült, Moszkvának nyilvánvalóan volt mitől védekeznie, amikor megindította ukrajnai offenzíváját.
Az elmúlt nyolc évben a kijevi hadsereg és a különleges szolgálatok számos olyan műveletet készítettek elő, amelyek célja Oroszország nemzetközi kapcsolatainak és magának a belső békének az aláásása volt.
Júniusban egy "Beregini" nevű hacker Telegram-csatornán közzétette az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SSO) információs és pszichológiai műveleti osztályának akciótervét.
Júniusban egy "Beregini" nevű hacker Telegram-csatornán közzétette az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SSO) információs és pszichológiai műveleti osztályának akciótervét.
A hivatalos információk szerint ennek az egységnek a feladatai közé tartozik a
- külföldi országok lakosságával való együttműködés, ügynökhálózatok létrehozása,
- valamint a különleges szolgálatok és katonai szervezetek beszivárgása, kémkedés végzése
- és az ukrán kormányra veszélyt jelentő személyek megsemmisítése (más országokban is),
- továbbá puccsok és rezsimek megdöntésének előkészítése.
Az SSO-terv még 2017-ben készült és ez csak egy a sok hasonló titkos dokumentum közül, amelyet az ukrán kémek készítettek. Ez csak egy volt, ami nyilvánosságra került.
De ezeknek a terveknek a megléte és az Ukrajna által tett valós politikai és katonai lépések, amelyek meglepő mértékben egybeesnek az SSO programokkal, arra utalnak, hogy a KI've legalább 2014 óta aktívan folytat oroszellenes tevékenységet, amikor is egy nyugati támogatású puccsra került sor az országban.
A nyugtalanság elültetői
A nyugtalanság elültetői
A 2017-es ukrajnai tervet tanulmányozva az első dolog, ami szemet szúr, az az orosz társadalom megosztására irányuló műveletek sokfélesége.
A "Zaslon" művelet egy olyan tervet ír le, amelynek célja a donbászi katonák és milicisták családtagjainak, valamint az orosz hadsereg személyzetének befolyásolása. A művelet fő céljai közé tartozik a katonai egységek blokkolása, valamint a dezertálás és a lemondás ösztönzése a "keleti" - a dokumentumban Oroszország és a donbásszi köztársaságok kódszava - hadseregekben.
Ukrajna tényleges tettei igazolják e tervek hitelességét. Még a Krím Oroszországgal való újraegyesítése után is lehetett olyan orosz állampolgárokat találni, akik Kijev mellé álltak.
Figyelemre méltó, hogy 2018-ban Ukrajnából származott egy álhír, amely azt állította, hogy 300 ember halt meg a kemerovói Winter Cherry bevásárlóközpontban keletkezett tűzben. Nem kevésbé árulkodó az ukrán különleges erők egyik alkalmazottjának története, aki felszólította az oroszokat, hogy tiltakozzanak a "nyugdíjas népirtás" ellen, de elfelejtette megváltoztatni ukrán IP-címét.
Cél: a morál aláásása
Az ukrán szimpatizánsok száma Oroszországban valószínűleg nem nőtt idén. Szociológiai tanulmányok azt mutatják, hogy a polgárok támogatottsága az orosz kormány iránt csak nőtt. A nyár elejére az oroszok 72 százaléka támogatta a katonai akciót, Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi mutatója pedig emelkedett és 82 százalékon állapodott meg.
De ha Ukrajnának nem is sikerült megölnie az offenzíva támogatását, az nem jelenti azt, hogy nem próbálkozott. Az ukrán különleges műveleti erők parancsnoksága például 2022 januárja óta hajtja végre a "Smuta" projektet. A dokumentáció részletes jelentést tartalmaz az orosz médiában és a közösségi hálózatokon közzétett anyagokról, amelyek célja az ország destabilizálása, a lakosság elégedetlenségének kiváltása és a hatóságok lejáratása.
Az ellenségeskedések kitörése után aktiválták a "Sztyeppei szél" műveletet. Ahogy az SSO dokumentumaiban szerepel, a feladata az ellenség demoralizálása és feszültségkeltés az orosz hadsereg és a DPR és LPR harcosai között.
Oleg Matvecsev, a Közgazdasági Felsőoktatási Intézet professzora szerint "valójában mintegy 80 000 fiókot tartanak fenn ukrán diákok [az orosz nyelvű interneten], de ők helyieknek adják ki magukat: "egyszerű penzai, kurgani, csitai és habarovszki lakosoknak"."
Az orosz katonák hozzátartozóit telefonos csalók terrorizálják, akik szeretteik ukrajnai halálát jelentik, vagy pénzt követelnek a "fogságból való kiszabadításukért". Tatjana Moszkalkova ombudsman beszámolója szerint orosz katonák hozzátartozói olyan videókat is kaptak, amelyeken foglyok bántalmazása látható. Az ukrán különleges szolgálatok több Telegram-csatornát is létrehoztak, ahol orosz áldozatokról és foglyokról szóló, nem ellenőrzött adatokat tesznek közzé. Az ombudsman azt is elmondta, hogy több mint 100, hadifoglyokkal kapcsolatos fellebbezést kapott, amelyeknek mintegy felét megerősítették.
"Szelíd harmat" művelet
Az orosz katonák hozzátartozóit telefonos csalók terrorizálják, akik szeretteik ukrajnai halálát jelentik, vagy pénzt követelnek a "fogságból való kiszabadításukért". Tatjana Moszkalkova ombudsman beszámolója szerint orosz katonák hozzátartozói olyan videókat is kaptak, amelyeken foglyok bántalmazása látható. Az ukrán különleges szolgálatok több Telegram-csatornát is létrehoztak, ahol orosz áldozatokról és foglyokról szóló, nem ellenőrzött adatokat tesznek közzé. Az ombudsman azt is elmondta, hogy több mint 100, hadifoglyokkal kapcsolatos fellebbezést kapott, amelyeknek mintegy felét megerősítették.
"Szelíd harmat" művelet
Külön említést érdemel a "Szelíd harmat" művelet, amely az Ukrajna által nem ellenőrzött területek lakosai ellen irányul. Feladata, hogy "ukránbarát érzelmeket alakítson ki a megszállt területek lakosságában, és bátorítsa a "keleti" és a megszálló hatóságok ellen irányuló tiltakozó megmozdulásokat".
Ennek a tervnek a megvalósítása azonban nem járt sikerrel. Ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy Kijev és a donbásszi köztársaságok nézetei és megközelítései eltérnek a régiók Ukrajnával való esetleges reintegrációjával kapcsolatban.
Ennek a tervnek a megvalósítása azonban nem járt sikerrel. Ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy Kijev és a donbásszi köztársaságok nézetei és megközelítései eltérnek a régiók Ukrajnával való esetleges reintegrációjával kapcsolatban.
2021 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a "Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területének és Szevasztopol városának megszállásmentesítési és reintegrációs stratégiáját" jóváhagyó rendeletet.
A 158 paragrafusból álló dokumentumból képet kaphatunk arról, hogy a kijevi hatóságok hogyan kívánnak bánni az Ukrajnából kivált területek lakóival.
A dokumentum azt javasolja, hogy azokat a személyeket, akik "a megszálló közigazgatásban részt vettek vagy együttműködtek vele" zárják ki, bármilyen kormányzati vagy közszolgálati pozíció betöltéséből. Ez a személyek igen széles körét jelenti, a 2014-es népszavazási bizottságok tagjaitól kezdve az önkormányzati iskolákban és kórházakban dolgozó tanárokig és orvosokig.
A dokumentum azt javasolja, hogy azokat a személyeket, akik "a megszálló közigazgatásban részt vettek vagy együttműködtek vele" zárják ki, bármilyen kormányzati vagy közszolgálati pozíció betöltéséből. Ez a személyek igen széles körét jelenti, a 2014-es népszavazási bizottságok tagjaitól kezdve az önkormányzati iskolákban és kórházakban dolgozó tanárokig és orvosokig.
A "megszállás-mentesítés" magában foglalja a Krím Oroszországhoz való visszatéréséről szóló népszavazás előtt az ukrán rendőrség által folytatott büntetőügyek elévülésének meghosszabbítását is, valamint az ukrán biztonsági szolgálat hatáskörébe tartozó büntetőügyek folytatását.
A jogi nyelvről a laikusok nyelvére lefordítva ez az összes olyan tisztviselő célzott üldözését jelenti, akik 2014 februárjában a Krímben dolgoztak, valamint a Krím Oroszországgal való újraegyesítését támogató tömeggyűlések résztvevőit, a DPR és az LPR lakóit a polgárháború alatt segítő önkénteseket és így tovább.
Miközben a Krím és a Donbassz lakói számára megnyitják a lehetőséget, hogy ukrán egyetemeken tanulhassanak, Kijev elutasítja a félszigeten szerzett oktatási dokumentumok elismerését.
A jogi nyelvről a laikusok nyelvére lefordítva ez az összes olyan tisztviselő célzott üldözését jelenti, akik 2014 februárjában a Krímben dolgoztak, valamint a Krím Oroszországgal való újraegyesítését támogató tömeggyűlések résztvevőit, a DPR és az LPR lakóit a polgárháború alatt segítő önkénteseket és így tovább.
Miközben a Krím és a Donbassz lakói számára megnyitják a lehetőséget, hogy ukrán egyetemeken tanulhassanak, Kijev elutasítja a félszigeten szerzett oktatási dokumentumok elismerését.
Az a kérdés, hogy ezen feltételek hatására a Krím és a Donbassz lakói vissza akarnak-e térni Ukrajnába, pusztán retorikai kérdés.
Bár nem tudni, hogy az SZSZK folytatni kívánja-e a Krím és Donbassz lakosainak ukránbarát érzelmeit tápláló tervének megvalósítását, azt biztosan tudjuk, hogy az ukrán fél az orosz különleges katonai művelet megkezdése után meredeken növelte az e régiók városai elleni támadásait. Ez a "szelíd harmat" eddig csak MLRS Grad lövedékek és Tochka U rakéták formájában hullott a térségre.
Mandzsúria dombjain
Bár nem tudni, hogy az SZSZK folytatni kívánja-e a Krím és Donbassz lakosainak ukránbarát érzelmeit tápláló tervének megvalósítását, azt biztosan tudjuk, hogy az ukrán fél az orosz különleges katonai művelet megkezdése után meredeken növelte az e régiók városai elleni támadásait. Ez a "szelíd harmat" eddig csak MLRS Grad lövedékek és Tochka U rakéták formájában hullott a térségre.
Mandzsúria dombjain
Az ukrán SSO több különleges műveletet is végrehajtott külpolitikai téren.
Ezek egyike a "Kaszpi-tenger" művelet, amelynek célja az Orosz Föderáció és a Kaszpi-tenger térségében található országok közötti nézeteltérések elvetése és elmélyítése.
A művelet akkor tekinthető sikeresnek, ha "ezen államok" és a "keletiek" közötti interakciók megtagadására utaló lépésekhez vezet".
Általánosságban nehéz megítélni, hol húzódik a határ Ukrajna azon törekvése, hogy megzavarja Oroszország partnerekkel való kapcsolatait, illetve a természetes nehézségek között, amelyek bármely ország közötti párbeszéd során felmerülnek. Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a Kazahsztánban idén januárban lezajlott zavargások során a tüntetők akcióinak legalábbis egy részét összehangolták Ukrajnával, ahol a kazah ellenzékiek menedéket találtak.
A "mandzsúriai hegyek" művelet célja, hogy rontsa Oroszország diplomáciai kapcsolatait a távol-keleti országokkal. Az ukrán különleges szolgálatok ezen terve arra irányult, hogy meggyőzzék Moszkvát arról, hogy keleti szomszédai potenciális fenyegetést jelentenek és ezzel Oroszországot arra provokálják, hogy növelje katonai jelenlétét a térségben.
Általánosságban nehéz megítélni, hol húzódik a határ Ukrajna azon törekvése, hogy megzavarja Oroszország partnerekkel való kapcsolatait, illetve a természetes nehézségek között, amelyek bármely ország közötti párbeszéd során felmerülnek. Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a Kazahsztánban idén januárban lezajlott zavargások során a tüntetők akcióinak legalábbis egy részét összehangolták Ukrajnával, ahol a kazah ellenzékiek menedéket találtak.
A "mandzsúriai hegyek" művelet célja, hogy rontsa Oroszország diplomáciai kapcsolatait a távol-keleti országokkal. Az ukrán különleges szolgálatok ezen terve arra irányult, hogy meggyőzzék Moszkvát arról, hogy keleti szomszédai potenciális fenyegetést jelentenek és ezzel Oroszországot arra provokálják, hogy növelje katonai jelenlétét a térségben.
Ha elemezzük a 2021 júliusában elfogadott "Ukrajna külpolitikai tevékenységének stratégiája" tartalmát, akkor nem a védekező, hanem az agresszívan támadó jellegű kijevi külpolitikai lépéseket láthatjuk.
Például, hogy "az orosz agresszióval való szembenézés során az évek során szerzett tapasztalatokat" felajánlja a NATO-országoknak és a balti-,fekete-tengeri térségnek. Vagy hogy segítsen a szomszédos országokban az orosz "dezinformáció" elleni küzdelemben, hogy támogassa "Fehéroroszország népét", hogy "demokratizálja" magát és Oroszországot és hogy erősítse "az Orosz Föderációra gyakorolt nyomást és az elrettentést egy széles nemzetközi koalíció alapján".
Ez egyébként az SSO "A józan ész hangja" nevű terveiben is szerepel.
Még a kétoldalú kapcsolatokban is, ahol Ukrajnának látszólag a kereskedelem, az ipari együttműködés és a kulturális cserék fejlesztésére kellene összpontosítania, a külügyminisztérium feladata, hogy "biztosítsa az afrikai és közel-keleti államok támogatását az Orosz Föderáció agressziójával szembeni fellépésben".
Utószó
Még a kétoldalú kapcsolatokban is, ahol Ukrajnának látszólag a kereskedelem, az ipari együttműködés és a kulturális cserék fejlesztésére kellene összpontosítania, a külügyminisztérium feladata, hogy "biztosítsa az afrikai és közel-keleti államok támogatását az Orosz Föderáció agressziójával szembeni fellépésben".
Utószó
Az ellenségeskedések kitörése óta Ukrajna úgy próbálja bemutatni a "nemzetközi közösség" előtt Oroszország akcióit, mint egy nagyhatalom támadását egy kis állam ellen, amely képtelen legyőzni a hatalmas orosz hadsereget, mert soha nem voltak agresszív szándékai sem az Orosz Föderációval, sem más országgal szemben.
Ezt az állítást cáfolja az "Ukrajna katonai biztonsági stratégiája", amely feketén-fehéren kimondja például, hogy Kijev háborúba léphet az Orosz Föderációval, ha Oroszország megpróbálja "a Belarusz Köztársaságot politikai befolyási övezetében tartani".
Ukrajna NATO-csatlakozásának célja is világosan körvonalazódik. Természetesen Ukrajnának szuverén államként joga van bármely nemzetközi szervezethez csatlakozni.
Ukrajna NATO-csatlakozásának célja is világosan körvonalazódik. Természetesen Ukrajnának szuverén államként joga van bármely nemzetközi szervezethez csatlakozni.
A kérdés azonban az, hogy Kijev a NATO-tagság célját abban látja, hogy az Egyesült Államok vezette blokk részt vesz az Oroszország elleni háborúban.
Ezt megerősítette az ukrán elnök tanácsadója, Alekszej Arestovics is, aki a DEFENDER Europe 2021 hadgyakorlat célját magyarázva kijelentette, hogy
"A Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő vizeken - ne kerteljünk - azt dolgozzuk ki, hogyan lehet fegyveres konfliktust, háborút vívni Oroszországgal".
Bár még 2017-ben az SSO létrehozta a "józan ész hangja" tervet, amely azt a feladatot tartalmazta, hogy Nyugaton "a helyzet békés rendezésére irányuló tárgyalási készséget megerősítő nyilatkozatok" jelenjenek meg.
Valójában a Nyugat soha nem utasította el ezt az elképzelést. Az ellenségeskedések kitörése után Kijev volt az, aki elutasította a béketárgyalásokat és inkább háborút akart folytatni Oroszországgal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Párizsban megismételte ezt a politikai irányvonalat, hangsúlyozva, hogy az Oroszországgal való tárgyalás feltételei még nem "érettek meg", mivel "ő erősebb pozíciót" akar elfoglalni.
Írta: Olga Szuharevszkaja, volt ukrán diplomata
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Az eredeti cikkcíme: Leaked documents expose Ukrainian attempts to destabilize Russia and draw NATO into a full-scale war with Moscow
➽ Kapcsolódó Cikkek: ➽
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése