Miért gyűlölik Orbán Viktort az amerikai demokraták, de miért szeretik Donald Trump és a konzervatív republikánusok
Kevés olyan megosztó nemzetközi politikai személyiség van, mint a budapesti jobboldali vezető.
Erről írt elemzést Kirill Teremetszkij, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője és volt diplomata, akinek cikkét teljes egészében lefordítottam számotokra.
A Fidesz vezette pártkoalíció 1998-as győzelme után Orbán Viktor jobbközép kormányt alakított Magyarországon. Ugyanebben az évben miniszterelnökként munkalátogatáson járt Washingtonban.
A hatalom további magyarországi központosítása, a miniszterelnök növekvő hatalma a helyi politikai rendszerben és a politika erős jobboldali irányultságú társadalmi orientációja azonban elriasztotta Bill Clinton elnök kormányát a további kapcsolatfelvételtől. Az amerikai demokraták sokkal nagyobb szimpátiát mutattak a baloldali Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc liberális kormánya iránt.
A végső szakadást a demokratákkal az Orbán második ciklusa alatt, 2011-ben elfogadott frissített magyar alkotmány jelentette, mivel az rögzítette a kereszténység domináns szerepét a magyar államban és megtiltotta az azonos neműek házasságát.
A feszült politikai kapcsolatok ellenére a gazdasági kapcsolatok Washingtonnal - mind a demokraták, mind a republikánusok alatt - továbbra is gyorsan fejlődtek (a 2000-es évek eleje óta az USA a második legnagyobb befektető a magyar gazdaságban Németország után, és a Budapest és Washington közötti külkereskedelmi forgalom is csak évről évre nőtt, meghaladva az évi 3,5 milliárd dollárt). Magyarország NATO-tagságának fontos szerepét minden politikai színtéren következetesen hangsúlyozták.
Az Orbán Viktor és az amerikai kormányzat közötti kapcsolatot azonban 2019-ig hagyományosan gúnyolta a magyar ellenzéki média. Egyrészt azért, mert a Fehér Házból hosszú ideig nem érkezett hivatalos meghívás a miniszterelnöknek (2012 óta, Barack Obama kormányzása alatt Orbán Viktor miniszterelnök csak NATO- és fegyverkezési kérdésekkel kapcsolatos csúcstalálkozókon vett részt). Másodszor pedig az amerikai tisztviselők engedékeny hozzáállása miatt a magyar kormánnyal való kapcsolattartáshoz. Donald Trump elnök hatalomra kerülése előtt az amerikai fél rendszeresen legfeljebb az államtitkár-helyettesnél nem magasabb rangú tisztviselőket küldött a magyar miniszterekkel való találkozókra.
2019-ben, a Trumppal folytatott sorozatos telefonbeszélgetések után, akire az amerikai elnökválasztási kampány során egyértelműen nagy hatással volt Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök végül ismét hivatalos látogatást tett Washingtonban.
Tény az is, hogy Trump elnöksége alatt intenzívebbé vált a magyar-amerikai katonai együttműködés. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és David Kornstein amerikai nagykövet találkozóját követően megállapodást írtak alá a védelmi együttműködésről, különös tekintettel az iraki katonai misszióra.
Budapest 2020-ban több mint 20 százalékkal, a GDP 1,21 százalékára növelte a védelmi kiadásokat, nyílt források szerint. Magyarország 2021-es új nemzetbiztonsági stratégiája 2024-re előirányozta a kötelező 2%-os NATO-cél elérését. Ugyanakkor az ország folytatta fegyveres erőinek modernizálását a kormány Zrínyi 2026 programja keretében.
Ez csak tetszhetett Trumpnak, aki sürgette az európai országokat, hogy saját költségvetésükből költsenek többet fegyverkezésre, ne pedig az USA rovására.
Orbán és Trump kapcsolatát a két vezető hasonló politikai álláspontja is erősítette.
Az America First program nagyon közel áll a magyar miniszterelnök szellemiségéhez, aki hazája érdekei érdekében többször is keresztbe tett a hivatalos brüsszeli terveknek.
Az illegális bevándorlással szemben is hasonló a páros hozzáállása: az arab tavasz és a menekültválság után Orbán alatt kerítés épült a szerb határon, Trump alatt megjelent a fal az amerikai-mexikói határon. Orbán hadat üzent Soros György NGO-jainak, amelyek a magyar kormánnyal szemben álltak és támogatták a migránsáradatot. Közben Trump harcolt az álhírek ellen.
Ezek az akciók tovább keményítették a demokraták Orbánnal szembeni kritikáját, amelyet olyan, az amerikai kormány által finanszírozott baloldali struktúrákon keresztül sugároztak, mint a Freedom House és a Human Rights Watch, valamint az amerikai állami propagandaszervezet, az RFE/RL újonnan megnyitott magyarországi irodája.
A 2020-as amerikai választási kampány során Joe Biden elnök totalitarizmussal vádolta a magyar rezsimet, és "gengszternek" nevezte Orbánt.
Az amerikai elnökválasztás után a Reutersnek adott interjújában Orbán nem hagyta ki az alkalmat, hogy rámutasson: meg volt győződve arról, hogy Trump nyert és Biden kinevezése teljes meglepetésként érte.
Ennek eredményeként Magyarország volt az egyetlen uniós ország, amelyet nem hívtak meg a Biden által 2021 decemberében szervezett online "demokrácia-csúcstalálkozóra".
A jelenlegi Fehér Ház kormányzása alatt a Magyarország és az Egyesült Államok közötti magas szintű kapcsolatokat gyakorlatilag befagyasztották és telefonbeszélgetésekre redukálták.
Az egyetlen igazán érdemi találkozóra 2021 márciusában került sor, amikor Antony Blinken külügyminiszter a visegrádi országok külügyminisztereivel találkozott.
A találkozón hangsúlyozta az Észak-atlanti Szövetség értékét az európai kollektív biztonság szempontjából, és kijelentette annak fontosságát, hogy az államok a NATO 2030 kezdeményezés keretében alkalmazkodjanak az új fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben, többek között Oroszország és Kína részéről.
Magyarország 2021-es nemzetbiztonsági stratégiája szerint az illegális bevándorlás, a vírusok terjedése, az ukrajnai stabil politikai és gazdasági helyzet, valamint a szomszédos államokban élő magyar kisebbség védelme létfontosságú az ország számára.
Szijjártó Péter külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy Magyarország tavaly 135 ezer, idén pedig már 65 ezer illegális migránst tartóztatott fel déli határán, miközben elutasította a migrációs hullám csökkenéséről szóló beszédet. Az élelmiszerválság pedig, amelyet az ukrajnai események okozhatnak, a miniszter szerint csak fokozni fogja.
Ez a retorika és az a tény, hogy Orbán nem hajlandó fegyvert szállítani az ukrán félnek az Oroszországgal való konfliktusban és nem támadja Vlagyimir Putyin elnököt, megerősíti a Biden-kormányt abban, hogy Magyarország nem hiteles partner ebben a kérdésben és továbbra is vétójogával fog élni az Észak-atlanti Szövetség minden Ukrajnával kapcsolatos kezdeményezésével szemben, ahogy korábban az ország államnyelvtörvénye kapcsán is tette (ami a kárpátaljai magyar nyelvhasználtaot, illetve az anyanyelvi oktatást érintette).
Az intézkedés következtében Magyarország tehát sokkal inkább az ukrán kormány "nácimentesítésében" érdekelt.
Az amerikai demokraták és a magyar vezetés közötti antipátia arra kényszerítette az utóbbiakat, hogy a következő, 2024-es amerikai elnökválasztáson is a republikánusokra tegyenek.
Orbán nyíltan kifejezi teljes támogatását Donald Trumpnak, ha indul és a korábbi amerikai vezető támogatta a magyar miniszterelnököt az ország parlamenti választása előtt is, az év elején, amit egyébként elsöprő győzelemmel meg is nyert Orbán Viktor és kormánya.
A 2022. május 19-én Budapesten tartott konzervatív politikai akciókonferencián (CPAC) is videóbeszédet mondott, amelyre először került sor külföldön.
A konferenciát a Fox News tévécsatorna támogatta és annak legismertebb műsorvezetője, Tucker Carlson is videós köszöntőt mondott.
Tavaly több epizódot is forgatott műsorából Budapesten, többek között Soros fenyegető befolyásáról. Kritizálta a jelenlegi amerikai elnöki adminisztrációt, és interjút készített Orbánnal, amelyben csodálta az ország vezetését.
A konferencián prominens jobboldali személyiségek vettek részt:
Santiago Abascal, a szélsőjobboldali spanyol Vox párt vezetője, Eduardo Bolsonaro brazil szövetségi képviselő (Jair Bolsonaro elnök fia), Herbert Kickl, az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetője, Nigel Farage, a Brexit párt korábbi vezetője, Mark Meadows, a Fehér Ház kabinetfőnöke Trump elnök alatt, valamint a Republikánus Párt több amerikai kongresszusi képviselője.
Maga Orbán Viktor is felszólalt az eseményen, és azt mondta, hogy 2024 lesz az az év, amikor az 1968-as politikai liberális konszenzus megküzd az 1990-es évek új politikai kurzusával.
A miniszterelnök felolvasott egy 12 pontból álló programtervet, amelyben szerepel az illegális bevándorlás elleni harc (a nyugati civilizáció Orbán szerint "öngyilkosságot követ el vele.")
A magyar miniszterelnök ugyanezeket a pontokat fogalmazta meg a múlt héten Texasban, egy azonos nevű konferencián tartott beszédében. Orbán beszélt a gender-kérdés sürgető problémájáról is - a konzervatívok általános tapsa közepette,
"Mi [Magyarország] úgy döntöttünk, hogy nem több nemre van szükségünk, hanem több rangerre. Kevesebb transzvesztitára és több Chuck Norrisra".
Egyértelmű, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak a republikánusok támogatására számít a közelgő amerikai elnökválasztáson, hanem arra is, hogy a 2024-es európai parlamenti választások előtt megnyeri a jobboldali politikusok támogatását.
Miután a Fideszt kizárták (valójában kilépett) az EU kereszténydemokrata frakciójából, Magyarország sikertelenül próbálkozott egy új, jobboldali orientációjú csoportosulás létrehozásával.
Ebben a tekintetben érdemes nagyobb figyelmet fordítani a magyar tisztségviselők és az amerikai politikusok konzervatív szekciója közötti kapcsolatokra.
Amennyiben Trump nyeri a 2024-es elnökválasztást, ez könnyebb párbeszédet tenne lehetővé az új amerikai adminisztrációval.
A magyar kormánytagok többször kijelentették, hogy támogatják az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok javítását.
Szijjártó szerint a jó kelet-nyugati kapcsolatok mindig is pozitív hatással voltak a közép-kelet-európai országok fejlődésére.
A texasi beszédében Orbán Viktor azt is világossá tette, hogy az ukrajnai béke csak Moszkva és Washington közötti közvetlen tárgyalások révén érvényesülhet.
Talán 2024-től a hivatalos magyar kormány teljes jogú közvetítője lehet az orosz-amerikai kapcsolatok javításának. Ha Moszkva ukrajnai katonai hadművelete elhúzódik, ez lehetne a helyszíne egy békeszerződés aláírásának is.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Kirill Teremetsky: Why Hungary’s Viktor Orban is hated by US Democrats but loved by Donald Trump and conservative Republicans
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése