A szankciók, a geopolitikai érdekek vagy az úgynevezett "szabályokon alapuló rend" nevében a gyarmatosító hatalmak azt teszik, amihez a legjobban értenek: kifosztják azokat, akiket gyengének és engedetlennek tartanak.
Írta: Daniel Kovalik, aki a Pittsburghi Egyetem Jogi Karán tanít nemzetközi emberi jogot és a nemrég megjelent " No More War: How the West Violates International Law by Using "Humanitarian" Intervention to Advance Economic and Strategic Interests" ("Elég a háborúkból: Avagy hogyan sérti meg a Nyugat a nemzetközi jogot a humanitárius beavatkozás felhasználásával annak érdekében, hogy saját gazdasági és stratégiai érdekeit érvényesítse.") című könyv szerzője. A teljes cikket lefordítottam számotokra és mellékelem a témához kapcsolódó évekkel ezelőtti VilagHelyzete-cikkeket is.
Van egy régi vicc, amely még mindig visszhangra talál.
Egy gyerek megkérdezi a szüleitől:
- "Miért vannak piramisok Egyiptomban?"
A szülő válasza:
- "Mert túl nagyok voltak ahhoz, hogy elvigyék őket Nagy-Britanniába".
Persze sok igaz szó hangzik el viccből. Valóban, létezik egy apokrif történet, miszerint annak idején, amikor Vlagyimir Lenin Londonban élt száműzetésben, szívesen vitte el barátait a British Museumba és elmagyarázta nekik, hogyan és milyen távoli országokból lopták el az ottani régiségeket.
Egy gyerek megkérdezi a szüleitől:
- "Miért vannak piramisok Egyiptomban?"
A szülő válasza:
- "Mert túl nagyok voltak ahhoz, hogy elvigyék őket Nagy-Britanniába".
Persze sok igaz szó hangzik el viccből. Valóban, létezik egy apokrif történet, miszerint annak idején, amikor Vlagyimir Lenin Londonban élt száműzetésben, szívesen vitte el barátait a British Museumba és elmagyarázta nekik, hogyan és milyen távoli országokból lopták el az ottani régiségeket.
Egy amerikai katonai jármű járőrözik a Rumaylan (Rmeilan) olajmezők közelében a szíriai kurdok által ellenőrzött északkeleti Hasakeh tartományban. © AFP |
Azt hihetnénk, hogy a gyarmati fosztogatásnak ezek a napjai véget értek, de nagyon tévednénk. Jelenlegi példák bőven akadnak.
AFGANISZTÁN
Az egyik figyelemre méltó példa természetesen az, hogy az USA befagyasztotta az afganisztáni kincstárból származó és onnan ellopott 7 milliárd dollárt - a pénzeket az USA még akkor is magánál tartja, amikor végignézi, ahogy az afgánok éhen halnak.
https://www.businessinsider.com/biden-admin-refuses-release-billions-frozen-afghanistan-funds-2022-8
Úgy tűnik, az USA úgy gondolja, hogy miután 20 év háborúval, sőt, még azelőtt a mudzsahedin terroristák támogatásával elpusztította Afganisztánt, jogosult némi kompenzációra. Ez a fordított típusú érvelés burjánzik a nyugatiak fejében, akik egyszerűen azt hiszik, hogy bármit elvehetnek, amit csak akarnak.
SZÍRIA
Hasonlóképpen, az USA most Szíriát - egy másik országot, amelyet nem kis részben a Washington által támogatott és a megválasztott elnök megbuktatására irányuló lázadásban részt vevő fegyveresek teljesen feldúltak - fosztja meg olajának nagy részétől, miközben Szíria súlyos energiaellátási zavaroktól szenved.
Hasonlóképpen, az USA most Szíriát - egy másik országot, amelyet nem kis részben a Washington által támogatott és a megválasztott elnök megbuktatására irányuló lázadásban részt vevő fegyveresek teljesen feldúltak - fosztja meg olajának nagy részétől, miközben Szíria súlyos energiaellátási zavaroktól szenved.
"az amerikai megszálló erők és zsoldosaik" - utalva az Egyesült Államok által támogatott Szíriai Demokratikus Erőkre (SDF) - "naponta akár 66 ezer hordót is ellopnak a keleti régióban elfoglalt mezőkről", ami Szíria napi olajtermelésének mintegy 83 százalékát teszi ki.
A minisztérium adatai szerint a szíriai olajágazat "a háború kezdete és az idei év közepe között mintegy 105 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedett el" az amerikai olajlopási hadjárat következtében.
A közlemény továbbá hozzátette, hogy az olajágazatnak pénzügyi veszteségei mellett "emberélet veszteségei is voltak, köztük 235 mártír, 46 sebesült és 112 elrabolt".
Oroszország ukrajnai katonai műveletének megindítása után az USA hihetetlen 300 milliárd dollárt foglalt le az orosz államkincstárból, amelyet anno külföldön helyeztek el. Ezt természetesen mindenféle eljárás nélkül, az orosz nép nagy kárára tették - és a nyugati szakírók egyetlen kritikus szava nélkül.
VENEZUELA
A Venezuelával szembeni amerikai bánásmód bővelkedik más példákban. Miközben ezeket a szavakat írom, az Egyesült Államok éppen egy 747-es utasszállító repülőgép lefoglalásával próbálkozik Venezuelában, azzal az indokkal, hogy az egykor egy iráni légitársaságé volt, amely valamilyen kapcsolatban állt az iráni Forradalmi Gárda Testületével (amelyet Washington terroristáknak minősített) - ami talán gyengén hangzik, de az USA-nak valójában nincs szüksége indoklásra sem.
A Venezuelával szembeni amerikai bánásmód bővelkedik más példákban. Miközben ezeket a szavakat írom, az Egyesült Államok éppen egy 747-es utasszállító repülőgép lefoglalásával próbálkozik Venezuelában, azzal az indokkal, hogy az egykor egy iráni légitársaságé volt, amely valamilyen kapcsolatban állt az iráni Forradalmi Gárda Testületével (amelyet Washington terroristáknak minősített) - ami talán gyengén hangzik, de az USA-nak valójában nincs szüksége indoklásra sem.
És ez csupán a jéghegy csúcsa. Az USA már lefoglalta Venezuela legnagyobb egyedi bevételi forrását - az amerikai székhelyű CITGO olajvállalatot -, és most azon van, hogy darabokban eladja ezt a vállalatot, még akkor is, amikor Washington feloldja a venezuelai olajra vonatkozó korlátozásokat, hogy saját gazdaságát támogassa.
Az Egyesült Királyság eközben úgy döntött, hogy több mint 1 milliárd dollárnyi aranyat tart meg, amelyet Venezuela naiv módon a Bank of Englandnél helyezett letétbe megőrzésre.
A sérelmet tetézi, hogy az USA továbbra is bírálja Venezuelát a népét sújtó nehézségek miatt, amelyek a kifosztás közvetlen következményei.
Eközben az USA továbbra is üldözi Alex Saab kolumbiai üzletembert, mert megpróbált élelmiszert és gyógyszert szerezni a venezuelai népnek, amelyet az amerikai szankciók megtagadtak tőle.
Eközben az USA továbbra is üldözi Alex Saab kolumbiai üzletembert, mert megpróbált élelmiszert és gyógyszert szerezni a venezuelai népnek, amelyet az amerikai szankciók megtagadtak tőle.
Saabot az USA utasítására fogták el 2020-ban a Zöld-foki szigeteken, amikor Iránba repült, hogy tárgyalásokat folytasson humanitárius szállítmányokról, köztük a koronavírus világjárvány elleni küzdelemhez szükséges gyógyszerekről, egy olyan küldetésen, amelynek végrehajtására Caracas alkalmazta.
Saabot azóta a floridai Miamiban lévő szövetségi börtönbe szállították, annak ellenére, hogy az USA és Cabo Verde között nincs kiadatási egyezmény, és továbbra is a börtönben sínylődik, miközben az amerikai "igazságszolgáltatás" kerekei csigalassúsággal forognak ügyének megoldása érdekében.
Röviden, az USA nemcsak szabadon lopott Venezuelától, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy megállítsa azokat, akik megpróbálják megszerezni a venezuelai nép alapvető szükségleteit.
Mindez jól mutatja, hogy a gyarmati szokások nehezen halnak meg és az USA mindig kész a kifosztás jól bevált hagyományaihoz fordulni - akár azért, hogy kiássa magát az elmúlt évek egyik legsúlyosabb gazdasági válságából, akár azért, hogy más nemzeteket kényszerítsen saját geopolitikai érdekei szolgálatába.Az a tény, hogy az USA ezt megúszhatja, azt mutatja, hogy a Washington által bevezetett "szabályokon alapuló rendben" a jogállamiság nem más, mint a hatalmasok által a gyengék leigázására használt eszköz.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Az eredeti cikk címe: Colonialism 2.0: How US and UK take what they want from 'lesser powers'
In the name of sanctions, geopolitical interests or the so-called “rules-based order”, colonial powers do what they do best – plunder those they see as weak and insubordinate
Saját megjegyzések és történelmi adatokkal kiegészítés:
"Egyesült Államok, mint világrendőrség" című könyvből:
Néhány USA által támogatott puccs a demokratikusan megválasztott kormányok ellen a második világháború után.
Nincs a világon olyan ország, amely közel annyi katonai puccsot támogatott volna a demokratikus országokban, mint az Egyesült Államok. A külpolitikában az Egyesült Államok egyértelműen megmutatta, hogy az ország nem a demokrácia híve.
Lehet kritizálni és támadni az Egyesült Államoktól független diktatúrákat, például Irakot, Líbiát és Szíriát, de másokat nem (Egyiptom, Tunézia, Bahrein, Szaúd -Arábia, Pinochet Chileje és az Egyesült Államok által támogatott / létrehozott katonai diktatúrák) Dél -Amerikában és Délkelet -Ázsiában is.)
Néhány demokratikusan megválasztott kormány, amelyeket az Egyesült Államok puccsokkal megdöntött.
-Mossadeq Iránban 1953;
-Arbenz Guatemalában 1954;
-Sukarno Indonéziában 1965;
-Minden Chilében 1973;
-Sihanouk Kambodzsában 1970;
-USA USA katonailag betör és 1983 -ban megbuktatja a demokratikus püspöki kormányt Grenadában;
- Az Egyesült Államok támogatja a 2002 -es puccsot Venezuelában, és azonnal és hivatalosan is elismeri a puccsistákat az ország új képviselőiként. Az Egyesült Államok problémája az volt, hogy a puccs megbukott;
- Aristide megválasztott elnököt az Egyesült Államok 2004 -ben Haitin elrabolta és Afrikába küldte. Puccsot hajtanak végre, az Egyesült Államok támogatásával, és sok Aristide támogatót meggyilkolnak vagy bebörtönöznek;
-Zelaya Hondurasban 2009;
-Támogatás a Morsi elleni egyiptomi katonai puccshoz 2013.
-Támogatás a 2014. februári ukrajnai puccshoz
-Állami puccskísérlet Venezuelában 2015.
-Állami puccs Bolíviában 2019
-Állami puccskísérlet Maduro ellen Venezuelában 2019.
Amerikai katonai beavatkozások és háborúk az elmúlt 20 évben.
Afganisztán (2011-2021)
Irak (2003-2011) (2014-napjainkig)
Szíria (2014-napjainkig)
Jemen (2015 - napjainkig)
Líbia (2011) (2015-napjainkig)
Uganda (2011-2017)
Szomália (2007-napjainkig)
Pakisztán (2004-napjainkig)
Egykori Jugoszlávia (Most: Szerbia és Montenegro) (1998-1999)
Ukrajna - 2014-től 2022- napjainkig
➽ Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek: ➽
► Így hozták létre hamis okokkal a közel-keleti háborúkat - "Új amerikai évszázad (háborús) projekt" - "Háborúra készülve" című film
Megdöbbentően nyíltan és leplezetlenül beszél George Friedman az USA geopolitikájáról. << Ezt feltétlenül nézzétek meg, mert a STRATFOR agytröszt igazgatója, George Friedman 12 perces előadása után azok számára is érthetővé válnak a háborúk, világháborúk okai, akik eddig az "összeesküvés-elmélet" váddal söpörtek félre ezeket...
Videó: https://youtu.be/tMd71UIw1CE
Most az igazság vázolásával előadásában porrá zúz minden ilyen kétséget ! Legalább olyan fontos, mint Wesley Clark előadása az USA betervezett háborúiról...
"Nem lesz 100 millió áldozat, de az a gondolat, hogy 'Európa, mint kivételes hely' meg fog halni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése