Egy amerikai-orosz nukleáris háború, majd az azt követő éhezés 5 milliárd embert ölne meg - a Rutgers Egyetem klímakutatóinak tanulmánya szerint

Több mint 5 milliárd ember halna éhen az USA és Oroszország közötti teljes körű nukleáris háborút követően - derül ki a Rutgers Egyetem klímakutatói által vezetett globális tanulmányból. A teljes cikket lefordítottam számotokra.

Egy atomhatalmak közötti nukleáris konfliktus is úgy megtizedelné a termést, hogy széles körű éhínséghez vezetne.

Több mint 5 milliárd ember halna éhen az USA és Oroszország közötti teljes körű nukleáris háborút követően - derül ki a Rutgers klímakutatók által vezetett globális tanulmányból, amely a konfliktus utáni termésmennyiséget becsüli meg.

"Az adatok egy dolgot mondanak nekünk: meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború" - mondta Alan Robock, a Rutgers-New Brunswick Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora és a tanulmány társszerzője.

Lili Xia, a Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktus kutatóprofesszora volt a Nature Food című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A korábbi kutatásokra építve Xia, Robock és kollégáik azon dolgoztak, hogy kiszámítsák, mennyi napsütést elzáró korom kerülne a légkörbe az atomfegyverek felrobbantása által kiváltott tűzviharokból.

A kutatók hat háborús forgatókönyv - öt kisebb indiai-pakisztáni háború és egy nagy amerikai-orosz háború - koromszóródását számították ki az egyes országok nukleáris arzenáljának nagysága alapján.

Ezeket az adatokat ezután bevitték a Közösségi Földrendszer-modellbe, amely a Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) által támogatott éghajlat-előrejelző eszköz.

Az NCAR közösségi földmodellje lehetővé tette a főbb kultúrák (kukorica, rizs, tavaszi búza és szója) termelékenységének országonkénti becslését. A kutatók megvizsgálták továbbá az állattartás legelőinek és a globális tengeri halászatnak az előre jelzett változásait is.

Még a legkisebb nukleáris forgatókönyv, egy India és Pakisztán közötti lokális háború esetén is 7 százalékkal csökkent a globális átlagos kalóriatermelés a konfliktust követő öt éven belül.

A legnagyobb vizsgált háborús forgatókönyv - egy teljes körű amerikai-orosz nukleáris konfliktus - esetén a globális átlagos kalóriatermelés a harcok után három-négy évvel mintegy 90 százalékkal csökkent.

A terméscsökkenés a közepesen magas szélességű országokban lenne a legsúlyosabb, beleértve az olyan nagy exportőr országokat, mint Oroszország és az USA, ami exportkorlátozásokat idézhet elő, és súlyos zavarokat okozhatna az importfüggő afrikai és közel-keleti országokban.

Ezek a változások katasztrofális zavarokat okoznának a globális élelmiszerpiacokon - állapítják meg a kutatók. Már a terméshozam 7 százalékos globális csökkenése is meghaladná a legnagyobb anomáliát, amelyet az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet 1961-es megfigyelési nyilvántartásának kezdete óta valaha is regisztráltak.

A legnagyobb háborús forgatókönyv szerint a bolygó több mint 75 százaléka éhezne két éven belül.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az állatokkal etetett termények emberi táplálékként való felhasználása vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentése ellensúlyozhatná-e a háborút közvetlenül követő kalóriaveszteséget, de a nagy forgatókönyvek esetében a megtakarítás minimális volt.

"A jövőbeni munka még részletesebbé teszi a terménymodelleket" - mondta Xia.

"Például az ózonréteg a sztratoszféra felmelegedése miatt megsemmisülne, ami több ultraibolya sugárzást eredményezne a felszínen és meg kell értenünk ennek az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatását" - mondta.

A Coloradói Egyetem klímakutatói, akik a Rutgersszel együttműködve dolgoztak a tanulmányon, részletes korommodelleket készítenek egyes városokra, például Washingtonra vonatkozóan, minden egyes épület leltárával, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mennyi füst keletkezne.

a., Az egy főre jutó napi kalóriabevitel globális átlagos változása a háborút követő 2. évben. b., A nemzetközi kereskedelem nélkül a világ népességének (%) azon része, amelyet egy nukleáris háborút követő 2. év végén a hazai élelmiszertermelés - bár alultápláltan - el tudna tartani, ha a rendszeres fizikai aktivitásukat támogató kalóriákat megkapnák, a lakosság többi része pedig nem kapna élelmiszert.

Robock, akit nemrég az Élet Jövője díjjal tüntettek ki a nukleáris tél felfedezésében és népszerűsítésében játszott szerepéért, elmondta, hogy a kutatóknak már több mint elég információ áll rendelkezésükre ahhoz, hogy tudják, hogy egy bármilyen méretű nukleáris háború eltörölné a globális élelmiszerrendszereket, és ezzel emberek milliárdjait ölné meg.

"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor be is lehet őket vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz" - mondta Robock.

"A nukleáris fegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás. Az ötéves ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról 66 nemzet ratifikálta, de a kilenc atomhatalom egyike sem. Munkánk világossá teszi, hogy itt az ideje, hogy ez a kilenc állam meghallgassa a tudományt és a világ többi részét, és aláírja ezt a szerződést."

A Rutgers által vezetett tanulmányt a világ különböző intézményeinek tudósaival közösen készítették, többek között az Universitat Autònoma de Barcelona, a Louisiana State University, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet, a NASA Goddard Institute for Space Studies, a Columbia Egyetem, a National Center for Atmospheric Research, a University of Colorado Boulder és a Queensland University of Technology kutatóival.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete

Forrás és eredeti cikk: Rutgers Egyetem

https://www.rutgers.edu/news/nuclear-war-would-cause-global-famine-and-kill-billions-rutgers-led-study-finds