Több mint 5 milliárd ember halna éhen az USA és Oroszország közötti teljes körű nukleáris háborút követően - derül ki a Rutgers klímakutatók által vezetett globális tanulmányból, amely a konfliktus utáni termésmennyiséget becsüli meg.
"Az adatok egy dolgot mondanak nekünk: meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború" - mondta Alan Robock, a Rutgers-New Brunswick Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora és a tanulmány társszerzője.
Lili Xia, a Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktus kutatóprofesszora volt a Nature Food című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A korábbi kutatásokra építve Xia, Robock és kollégáik azon dolgoztak, hogy kiszámítsák, mennyi napsütést elzáró korom kerülne a légkörbe az atomfegyverek felrobbantása által kiváltott tűzviharokból.
A kutatók hat háborús forgatókönyv - öt kisebb indiai-pakisztáni háború és egy nagy amerikai-orosz háború - koromszóródását számították ki az egyes országok nukleáris arzenáljának nagysága alapján.
Ezeket az adatokat ezután bevitték a Közösségi Földrendszer-modellbe, amely a Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) által támogatott éghajlat-előrejelző eszköz.
Az NCAR közösségi földmodellje lehetővé tette a főbb kultúrák (kukorica, rizs, tavaszi búza és szója) termelékenységének országonkénti becslését. A kutatók megvizsgálták továbbá az állattartás legelőinek és a globális tengeri halászatnak az előre jelzett változásait is.
Még a legkisebb nukleáris forgatókönyv, egy India és Pakisztán közötti lokális háború esetén is 7 százalékkal csökkent a globális átlagos kalóriatermelés a konfliktust követő öt éven belül.
A legnagyobb vizsgált háborús forgatókönyv - egy teljes körű amerikai-orosz nukleáris konfliktus - esetén a globális átlagos kalóriatermelés a harcok után három-négy évvel mintegy 90 százalékkal csökkent.
A terméscsökkenés a közepesen magas szélességű országokban lenne a legsúlyosabb, beleértve az olyan nagy exportőr országokat, mint Oroszország és az USA, ami exportkorlátozásokat idézhet elő, és súlyos zavarokat okozhatna az importfüggő afrikai és közel-keleti országokban.
Ezek a változások katasztrofális zavarokat okoznának a globális élelmiszerpiacokon - állapítják meg a kutatók. Már a terméshozam 7 százalékos globális csökkenése is meghaladná a legnagyobb anomáliát, amelyet az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet 1961-es megfigyelési nyilvántartásának kezdete óta valaha is regisztráltak.
A legnagyobb háborús forgatókönyv szerint a bolygó több mint 75 százaléka éhezne két éven belül.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az állatokkal etetett termények emberi táplálékként való felhasználása vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentése ellensúlyozhatná-e a háborút közvetlenül követő kalóriaveszteséget, de a nagy forgatókönyvek esetében a megtakarítás minimális volt.
"A jövőbeni munka még részletesebbé teszi a terménymodelleket" - mondta Xia.
"Például az ózonréteg a sztratoszféra felmelegedése miatt megsemmisülne, ami több ultraibolya sugárzást eredményezne a felszínen és meg kell értenünk ennek az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatását" - mondta.
A Coloradói Egyetem klímakutatói, akik a Rutgersszel együttműködve dolgoztak a tanulmányon, részletes korommodelleket készítenek egyes városokra, például Washingtonra vonatkozóan, minden egyes épület leltárával, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mennyi füst keletkezne.
"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor be is lehet őket vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz" - mondta Robock.
"A nukleáris fegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás. Az ötéves ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról 66 nemzet ratifikálta, de a kilenc atomhatalom egyike sem. Munkánk világossá teszi, hogy itt az ideje, hogy ez a kilenc állam meghallgassa a tudományt és a világ többi részét, és aláírja ezt a szerződést."
A Rutgers által vezetett tanulmányt a világ különböző intézményeinek tudósaival közösen készítették, többek között az Universitat Autònoma de Barcelona, a Louisiana State University, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet, a NASA Goddard Institute for Space Studies, a Columbia Egyetem, a National Center for Atmospheric Research, a University of Colorado Boulder és a Queensland University of Technology kutatóival.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése