Aloldalak

Külön ROVAT

2022. július 7., csütörtök

Többpólusú világ: Miért hozza még közelebb egymáshoz Indiát és Oroszországot a jelenlegi válság? - Elemzés

Többpólusú világ: Miért hozza még közelebb egymáshoz Indiát és Oroszországot a jelenlegi válság? 

India, Közép-Ázsia és a Távol-Kelet  nekünk magyaroknak mindig is kicsit sötét foltnak számított, mert kevés hír jut el hozzánk a nyugati médiaszűrőkön keresztül, másrészt, talán érdeklődésünkre sem nagyon tart számot. Éppen emiatt éreztem fontosnak ezt az elemzést teljes terjedelmében magyar nyelven közzétenni számotokra. 
Most kivételesen előre szaladva felhívom figyelmeteket, hogy a cikk legfontosabb része a részletek után éppen záró gondolataiban rejlik! 

Az "örök barátság" talán nem létezik a külpolitikában, de a két ország egyesítheti erőit a kölcsönös előnyök érdekében

Az ukrán válság drámai változást hozott felszínre a nemzetközi kapcsolatok szerkezetében. Ez abban nyilvánul meg, hogy felgyorsult Oroszország Ázsia felé történő elmozdulása és a nagyhatalmak érdekei jócskán eltérnek egymástól.

Az összeomlás egy sokkal alapvetőbb folyamat tünete: 
A kölcsönös megértésben bekövetkezett szakadás. Valami, ami nem csak az idei évre korlátozódó jelenség.

Bár a kezdeti időpontot - annak homályos és változékony jellege miatt - aligha tudjuk meghatározni, a tünetek láthatóak. 

A szankciós politika, a kereskedelmi háborúk, a Covid-19 körüli viták, a protekcionizmus, Irán és Észak-Korea nukleáris kérdései, valamint az USA afganisztáni kivonulása csak néhány példa a felbolydult világra.

A jelenlegi válság csak felgyorsította a szakadék növekedését és a növekvő félreértéseket. 

Az új helyzet bizonyos önreflexiót és a különböző szintű együttműködés értékeinek és elveinek újraértékelését teszi szükségessé. Legalábbis Moszkva felől ez így tűnik.

Az a tény azonban, hogy hasonló jelek a világ más részein is láthatóak, arra utal, hogy az átrendeződés kérdései nagyon is aktuálisak. 

Ezt a helyzetet jól tükrözték Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter a Raisinai Párbeszéden elmondott szavai.

Az Újdelhi álláspontját ért kritikákkal szemben hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság "ébresztő" lehet Európa számára, hogy nézze meg és vizsgálja meg végre azokat a dolgokat is, amelyek Ázsiában már tíz éve történnek. 

Ez arra 'holdkóros' állapotára reflektál, amelyet az ázsiai válságok elhanyagolása és a globális dél nemzeti érdekeinek félreértése jellemez.

Most például bebizonyosodott, hogy a nyugati országok Indiával szembeni álláspontja a "vagy velünk vagy ellenünk vagy". 

Ez az álláspont különösen megalapozatlannak tűnik, tekintve, hogy az ukrán válság első két hónapjában az orosz fosszilis tüzelőanyag-export több mint 70%-át az EU országai adták, az USA importjának aránya pedig meghaladja az indiaiét. Ráadásul úgy tűnik, hogy a nyugati hozzáállás India nemzetközi színtéren betöltött szerepének és az ország fejlődéstörténetének a meg nem értéséről tanúskodik.

India és a történelem



A függetlenség elnyerése után India politikai kultúrája három pillérre épült:
A nagyobb politikai és gazdasági státuszra való törekvés, a semlegesség elve, valamint az a törekvés, hogy a posztkoloniális világ hangjaként, amikor csak lehet, erkölcsi pozíciót foglaljon el és terjesszen ki. 

A kiegyensúlyozott politikai álláspontot Jawaharlal Nehru már az ország függetlenné válása előtt egyértelműen megjelölte és végül e külpolitika makrocéljai nemzeti konszenzus tárgyává váltak.

A nemzetközi színtéren ez a hozzáállás intézményesült az el nem kötelezettek mozgalmában, majd a kétpólusú rendszer összeomlása után a "többpólusú szövetségben" módosult. 

India politikája valóban időről időre némi közeledést mutatott az USA-val és a Szovjetunióval, de igyekezett ellensúlyozni az országok álláspontját. A koncepcionális módosítások ellenére a külpolitika lényege érintetlen maradt: 

India kiegyensúlyozott álláspontot képvisel és kifejezetten kifejezi a fejlődő országok érdekeit. Általában véve ez a politika az ország akkori funkcionális, koegzisztenciális és egzisztenciális nemzeti érdekeit biztosította.

A funkcionális szempont lényege a tartós gazdasági növekedés, amely elsősorban a belföldi piacra orientálódott. A század végén a liberalizációs reformok külső dimenzióval egészítették ki ezt az elemet. Néhány társadalmi-gazdasági akadály ellenére az eredmények egyelőre nyilvánvalóak: 

India az egyik legnagyobb gazdasági hatalommá vált.


A fejlődési mintázat az indiai nemzeti politika elvei és érdekei közötti kölcsönhatásként fejezhető ki. Indiában sokan az amerikai politikát a fent említett három dimenzió szempontjából károsnak tartották. Az Afganisztánból való kaotikus kivonulás és a két egymást követő kormányzat Iránnal szembeni, nehezen kiszámítható szankciós politikája egyértelmű példák erre. 

Annak ellenére, hogy India és az Egyesült Államok megpróbálta kalibrálni álláspontját a Chabahar kikötővel és az olajimporttal kapcsolatban, a bevezetett korlátozások bizonytalansági tényezőt jelentettek, ami leállította a gazdasági és összekapcsolódási együttműködést és ártott az energiabiztonságnak, ami India gazdasága szempontjából rendkívül fontos kérdés.

Mivel a jelenlegi válság nem a kölcsönös megértésre tett kísérletek jeleit küldi, az értékek átértékelésének egyetlen módja az együttműködés új, célorientált útjainak és forrásainak megtalálása. 


Ez Oroszországra is igaz lenne, amely a gazdasági interakció ázsiai irányait keresi. Ez vonatkozhat Indiára is, amely politikai és gazdasági előnyökhöz jut, ha közvetítőként lép fel az országok között és pénzügyi előnyökhöz jut a jövedelmezőbb üzletekből és a gazdasági csomópontként betöltött szerepének erősödéséből.

Az Oroszország és India közötti időtálló együttműködés egyik legfontosabb területe a katonai szféra, amely kiállta az idők próbáját. 

India katonai importja például a Szovjetunió összeomlása után az orosz szektor számára mentőöv volt. Mivel azonban a teljes áruforgalom körülbelül 12 milliárd dollár, és a teljes kereskedelemnek csupán 1,3%-át teszi ki, még mindig van hová fejlődni.


Mezőgazdaság

A mezőgazdasági importtól való alacsony függőség ellenére is - amely a növekvő hazai termelés miatt csökkenőben van - Oroszország hagyományosan fontos szerepet játszik India étolajhoz és műtrágyához való hozzáférésében. Ugyanakkor az Orosz Föderáció megérti, hogy a válság lefolyásával India egyre inkább exportorientált álláspontot képvisel. Ez nem feltétlenül jelent érdekellentétet.

1. Először is, a meglehetősen nagy gabonatartalékok ellenére az ország nem immunis az éghajlati anomáliákra, különösen a hőhullámokra, ciklonokra és árvizekre.

2. Másodszor, a hazai fogyasztás középtávon biztosítja a gabona, az olaj, a takarmány (az állatállomány kiterjedt növekedése miatt) és más termékek iránti igényt. Az alacsony árú ügyletek még vonzóbbá teszik ezt az együttműködési területet.

3. Harmadszor, a kölcsönösen előnyös partnerség kiterjeszthető más országokra is, ahol óriási szükség van az élelmezésbiztonság biztosítására. Például Banglades esetében ez segít "enyhíteni" az Indiával a migráció miatt időnként kialakuló feszültségeket.


Energiaügyi együttműködés

India most olyan energiaátállási kezdeményezéseket folytat, amelyek célja a megújuló energiaforrások arányának növelése. 

A legfontosabb szempont itt a kormány elkötelezettsége az ország energiabiztonságának biztosítása mellett, miközben a hagyományos energiaforrások szerepe nem fog meredeken csökkenni. Ebben a tekintetben Oroszország jövedelmező partnerré válhat a szén-, gáz- és kőolajszállítások esetében. Egy ilyen együttműködéssel elkerülhetők lennének a külső kockázatok, amelyek részben a tavalyi szénválságot és az egyes államokban fellépő energiahiányt okozták, ami egy olyan kedvezményes üzlet lehetőségét eredményezné, amely pénzügyi nyereséget hozna.

Az olaj hordónkénti egy dolláros drágulása több mint egymilliárd dollárt venne ki a nemzeti költségvetésből. 

Ezért India a 2021-ben vásárolt mennyiség kétszeresét rendelte meg az orosz olajra és most növeli részesedését a Szahalin-1 projektben. Továbbá, figyelembe véve a gázrészesedések zökkenőmentes növelését, amelyet olyan kezdeményezések támogatnak, mint az "Egy nemzet, egy gázhálózat" - az energiaágazatban való együttműködés mindkét fél számára rendkívül előnyös.

Ami gyakran kimarad, az az, hogy Oroszország támogatást nyújthat India energetikai átállási kezdeményezéseihez. 

1. Először is, a kis vízerőművek építése Uttarakhandban, Arunachal-Pradeshben, Himachal-Pradeshben, Jammuban és Kasmírban segíteni fog az energiahiány megszüntetésében. 

2. Másodszor, a közös munkák az atomenergia területén nemcsak Indiában, hanem más országokban is hatékonynak bizonyultak - lásd a Rooppur erőművet példaként. Az energetikai többoldalú regionális projektek (mint például a Nepál-Bhután-Bangladesi) jelentősége csak növekedni fog.



Csatlakoztathatósági projektek - Összeköttetés


Számos kétoldalú projekthez a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére lesz szükség. Az India és Oroszország közötti együttműködés az összeköttetés terén hosszú ideig nagyon óvatosan haladt. Most azonban előkelő helyre kerültek a napirendben. 

Mindenekelőtt az észak-déli és a Csennai-Vlagyivosztok közlekedési folyosó fejlesztését aktualizálják és ezek közös megvalósítása nagyobb szállítási stabilitást fog biztosítani. 

Oroszország most intenzívebb tárgyalásokat folytat Iránnal, azzal az országgal, amely számos kereskedelmi tétel "forgópontja" lehet. Ez nemcsak az orosz régiók infrastrukturális fejlődésének és a kétoldalú kereskedelem növelésének kedvez. India kapuja is lehet Közép-Ázsiához, amely a "kiterjesztett szomszédság" része.

India ottani kereskedelmi szintje azonban messze elmarad nemcsak Oroszország és Kína mutatóitól. Messze elmarad a szomszédság más részeivel folytatott kereskedelem szintjétől is. Az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (GCC) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott kétoldalú kereskedelem India teljes kereskedelmének egyenként több mint 11 százalékát teszi ki. Eközben a Közép-Ázsiával folytatott kereskedelem szintje több mint 50-szer alacsonyabb.

Elméletileg ez a projekt növelni fogja India pozícióját a régióban és "ellensúlyt" jelenthet Kína aktív gazdaságpolitikájával szemben
, ami nagyrészt aggodalomra ad okot a közép-ázsiai országok vezetőinek. 

Az is fontos, hogy az INSTC alternatív útvonalat jelent majd Európába, amellyel India nemrégiben kötött összekapcsolhatósági partnerségi megállapodást, és amely szintén nagymértékben függ a kínai áruktól.

Az Indo-csendes-óceáni térségre való fokozott összpontosítással a Csennai-Vlagyivosztok tengeri folyosó is nagyon fontossá válik. 

India ezt a koncepcionális keretet nem tekinti stratégiának vagy korlátozott tagokból álló klubnak. 

Az ország arra törekszik, hogy megakadályozza, hogy egyetlen hatalom uralja a régiót vagy annak vízi útjait. Így lehetőség van az összekapcsolhatósági projektek fellendítésére a kétoldalú kereskedelem és India és Oroszország szerepének növelése érdekében a régióban. Ezzel párhuzamosan, ha India alternatívát jelenthet Közép-Ázsiában, akkor Oroszország megnövekedett szerepe is pozitívan érzékelhető Délkelet-Ázsiában.

Valójában az együttműködés lehetőségei nem korlátozódnak a fenti területekre és a nehézipartól kezdve a katasztrófákkal szemben ellenálló infrastruktúrán át az intelligens városi kezdeményezésekig megvalósíthatók. 

Az orosz álláspontot Szergej Lavrov külügyminiszter az India Todaynek nyilatkozva jól kifejezte. 
.com/static/557a07d5e4b05fe7bf112c19/t/57ceba392e69cf210230e0d6/1434409802334/
"Indiával együtt támogattuk Narendra Modi miniszterelnök 'Make in India' koncepcióját. 
Elkezdtük az egyszerű kereskedelmet helyi termeléssel helyettesíteni, az India által igényelt áruk gyártását a területükre helyeztük át" - mondta.
Összefoglalva, nehéz időkben különösen fontos a közös érdekek megtalálása és a kölcsönösen előnyös, gyakorlatorientált projektek kidolgozása. A barátságot így lehet próbára tenni.

Ugyanakkor az orosz kormány megérti, hogy India a saját nemzeti érdekeit fogja követni és az "örök barátság" nem létezik a külpolitikában. Ha korábban az országok közötti kapcsolatoknak nem is mindig kellett erős gazdasági alapokon nyugodniuk, mostanra a dolgok változnak. 

A szovjet-indiai stratégiai partnerség azért jött létre, mert az országok igyekeztek közös érdekeket találni.

Napjainkban a gazdasági kapcsolatok fontosabbá váltak és az országoknak újra fel kell fedezniük a közös érdekeltségi pontokat a gazdasági szférában és sajátos együttműködési modelleket kell kidolgozniuk. Ahhoz, hogy ezek az indiai-orosz együttműködés jellemzőivé váljanak, mindkét fél részéről óriási szükség van politikai akaratra, amely barátságunk történetéből és a kölcsönös tisztelet elvéből ered.



BRICS-csúcs:Putyin üzenete a világ népességének 40%-át tömörítő BRICS-országok 9.konferenciájának előestéjén (2017)

"Törökország csatlakozása a BRICS-országokhoz nagyon komoly sokk lehet az USA és az EU számára is." (2018)

Oroszország döntő szakítást hajtott végre a Nyugattal és készen áll arra, hogy segítsen egy új világrend kialakításában - Dimitrij Trenin átfogó elemzése

A nyugati elit nem tudja eldönteni, hogy szankcionálja vagy elcsábítsa Afrikát Oroszország és Kína ellenében

"Oroszország túlterhelése és egyensúlyának megbontása" - Ez a 2019-es RAND jelentés adta meg a NATO-politika irányát? Hogyan pusztítsuk el Oroszországot

Oroszország/Putyin és a Nyugat - "Game Over" a Háttérhatalmi Birodalom számára? - Az eddigi legátfogóbb elemzés magyarul

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése