Oroszország döntő szakítást hajtott végre a Nyugattal és készen áll arra, hogy segítsen egy új világrend kialakításában.
Most talán nehéz elhinni, de - mindössze nyolc évvel ezelőtt - Oroszország teljes jogú tagja volt az egykori G8-nak. Azóta drámai változások történtek. - írja Dimitrij Trenin, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának tagja elemzésében, amit teljes egészében lefordítottam számotokra.
A múlt héten, közvetlenül a G7 vezetőinek a bajorországi Elmau kastélyban tartott találkozója előtt az öt BRICS-országból érkező kollégáik online csúcstalálkozót tartottak a kínai elnökség alatt. Oroszországot a G7-ek találkozóján fenyegetésként tárgyalták, de ez utóbbin ezzel ellentétben kulcsfontosságú résztvevőként szerepelt.
Már régen elmúltak azok az idők, amikor Moszkva képes volt átjárni a Nyugat és a nem Nyugat közötti szakadékot. A 2014-es ukrán válságot követően a G8 visszatért a korábbi G7-es formátumhoz; a tavaly februári ukrajnai orosz katonai akció nyomán az orosz-nyugati konfrontáció teljes körű "hibridháborúvá" fajult, tényleges - ha egyelőre csak proxy - összecsapással kiegészülve.
Miután a hidegháború befejezése után Oroszország megpróbált az új Nyugat részévé válni és ez nem sikerült, most az Ázsiával, a Közel-Kelettel, Afrikával és Latin-Amerikával való kapcsolatainak fejlesztésére összpontosít.
Ez több okból is nehéz és szükséges feladat.
A múlt héten, közvetlenül a G7 vezetőinek a bajorországi Elmau kastélyban tartott találkozója előtt az öt BRICS-országból érkező kollégáik online csúcstalálkozót tartottak a kínai elnökség alatt. Oroszországot a G7-ek találkozóján fenyegetésként tárgyalták, de ez utóbbin ezzel ellentétben kulcsfontosságú résztvevőként szerepelt.
Már régen elmúltak azok az idők, amikor Moszkva képes volt átjárni a Nyugat és a nem Nyugat közötti szakadékot. A 2014-es ukrán válságot követően a G8 visszatért a korábbi G7-es formátumhoz; a tavaly februári ukrajnai orosz katonai akció nyomán az orosz-nyugati konfrontáció teljes körű "hibridháborúvá" fajult, tényleges - ha egyelőre csak proxy - összecsapással kiegészülve.
Miután a hidegháború befejezése után Oroszország megpróbált az új Nyugat részévé válni és ez nem sikerült, most az Ázsiával, a Közel-Kelettel, Afrikával és Latin-Amerikával való kapcsolatainak fejlesztésére összpontosít.
Ez több okból is nehéz és szükséges feladat.
1. Először is, a múltból eredő erőteljes tehetetlenség. Legalábbis Nagy Péter óta az orosz elit nyugat felé tekintett, átvette a nyugati megjelenési és viselkedési formákat (miközben a ruházat és a modor alatt határozottan orosz maradt); nyugati intézményeket vett át (még ha gyakran csak felületesen is); nyugati gondolkodási mintákat vett át (miközben kreatívan fejlesztette őket, mint a marxizmus esetében); arra törekedett, hogy európai nagyhatalom legyen; majd a szovjet időkben globális szuperhatalom; és újabban a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő nagyobb Európa kulcsfontosságú eleme.
Erről az útról nehéz leszokni. Most azonban Oroszország először néz szembe az egységes Nyugattal, Észak-Amerikától, az Európai Unión és Nagy-Britannián át Japánig és Ausztráliáig.
Erről az útról nehéz leszokni. Most azonban Oroszország először néz szembe az egységes Nyugattal, Észak-Amerikától, az Európai Unión és Nagy-Britannián át Japánig és Ausztráliáig.
Ráadásul Nyugaton nincsenek szövetségesek, akikhez Moszkva fordulhatna - még az olyan, elvileg semleges államok is, mint Finnország, Svédország, Ausztria és Svájc, mind feladták semlegességüket.
Oroszország politikai szakítása a Nyugattal tehát teljes és a kettejük közötti kapcsolatok bármilyen új normája csak a "hibrid háború" eredményeként alakulhat ki, amelynek kiharcolása éveket, ha nem évtizedeket vesz igénybe.
2. Másodszor, Moszkva gazdasági kapcsolatai nagyrészt a Nyugattal épültek ki. Történelmileg Oroszország erőforrás volt a nyugat-európai ipar számára; a kontinens kenyérkosara; valamint az ipari termékek és a technológia jelentős importőre.
2. Másodszor, Moszkva gazdasági kapcsolatai nagyrészt a Nyugattal épültek ki. Történelmileg Oroszország erőforrás volt a nyugat-európai ipar számára; a kontinens kenyérkosara; valamint az ipari termékek és a technológia jelentős importőre.
- A közelmúltig Oroszország külkereskedelmének több mint felét csak az Európai Unióval folytatott kereskedelme tette ki, és Németország volt a vezető gép- és technológiaexportőr Oroszországba.
- Az 1970-es évek eleje óta az Oroszországból Nyugat-Európába vezető olaj- és gázvezetékek képezték a gazdasági kapcsolatok gerincét és biztosították a kontinens általános stabilitását, még a hidegháború veszélyes évtizedeiben és a Szovjetunió felbomlásának zavaros időszakában is. Ez is a végét járja azonban.
Az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság által Oroszországra kivetett súlyos szankciókat még akkor sem fogják feloldani, ha az ukrajnai harcok megszűnnek és a deviza- és vagyonelkobzások fájdalmas tapasztalatai nagy nyomot hagynak majd a Nyugattal való gazdasági kapcsolatok jövőbeli orosz megközelítésén.
3. Harmadszor, kulturális szempontból az oroszok hagyományosan Európa többi részével azonosítják magukat.
Az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság által Oroszországra kivetett súlyos szankciókat még akkor sem fogják feloldani, ha az ukrajnai harcok megszűnnek és a deviza- és vagyonelkobzások fájdalmas tapasztalatai nagy nyomot hagynak majd a Nyugattal való gazdasági kapcsolatok jövőbeli orosz megközelítésén.
3. Harmadszor, kulturális szempontból az oroszok hagyományosan Európa többi részével azonosítják magukat.
A kereszténység; az ókori Görögország és Róma öröksége; a francia felvilágosodás és a német filozófia eszméi; az európai irodalom és művészetek, a zene és a tánc - mindezek segítették Oroszország saját kultúrájának formálását és alakítását, de erőteljes ösztönzést adtak az önfejlődéshez is. A közelmúltbeli politikai törés és a geoökonómiai váltás ellenére az orosz kultúra alapjai továbbra is egyértelműen európaiak.
A mai nyugati kulturális színtér számos eleme, különösen az egyéni önkifejezés uralkodó kultusza, az elszabadult, egyre inkább elnyomóvá váló liberalizmus, a családi értékek erodálódása és a gender-ideológia elburjánzása azonban ütközik az orosz lakosság többségének hagyományosabb kulturális kódjával.
Ennek ellenére az a nyilvánvaló szükségszerűség, hogy Oroszországnak most már a Nyugaton túlra kell tekintenie, valószínűleg azt jelenti, hogy le tudja győzni a történelmi tehetetlenséget, a korábbi geoökonómiai prioritások örökségét és a kulturális rokonságot.
A mai nyugati kulturális színtér számos eleme, különösen az egyéni önkifejezés uralkodó kultusza, az elszabadult, egyre inkább elnyomóvá váló liberalizmus, a családi értékek erodálódása és a gender-ideológia elburjánzása azonban ütközik az orosz lakosság többségének hagyományosabb kulturális kódjával.
Ennek ellenére az a nyilvánvaló szükségszerűség, hogy Oroszországnak most már a Nyugaton túlra kell tekintenie, valószínűleg azt jelenti, hogy le tudja győzni a történelmi tehetetlenséget, a korábbi geoökonómiai prioritások örökségét és a kulturális rokonságot.
Mivel a Nyugat elkerüli Oroszországot, megpróbálja elszigetelni és néha "eltörölni" is, Moszkvának nincs más választása, mint hogy felrúgja régi szokásait, és Nyugat-Európán és Észak-Amerikán túl a tágabb világ felé nyúljon.
Valójában ez olyasmi, amire az egymást követő orosz vezetők többször is megfogadták, még akkor is, amikor a Nyugattal való kapcsolatok sokkal kevésbé ellenséges jellegűek voltak, de az Európa-központú gondolkodásmód, a nyugati áruk és technológiák ellenében folytatott látszólag könnyű forráskereskedelem, valamint a nyugati elitkörökbe való befogadásra való törekvés megakadályozta, hogy ez a szándék valósággá váljon.
A nyugat előtti kapituláció és behódolás nem opció Oroszország számára
Megjegyezték azonban, hogy az emberek csak akkor kezdenek el helyesen cselekedni, amikor már nincs más lehetőség. És az biztos, hogy a Nyugat előtt való kapituláció jelenleg nem opció Oroszország számára. A dolgok túl messzire mentek.
Az orosz külkapcsolatok felülvizsgálatának szükségességén túl vannak valódi lehetőségek, amelyekkel foglalkozni kell. A hidegháború vége óta Ázsia, a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika vezető országai látványosan felemelkedtek minden tekintetben, gazdaságilag, politikailag, technológiailag és katonailag egyaránt.
- Kína már a "hibrid háború" kitörése előtt megelőzte Németországot nemcsak Oroszország legfőbb kereskedelmi partnereként, hanem a gépek és berendezések vezető oroszországi exportőreként is.
Megjegyezték azonban, hogy az emberek csak akkor kezdenek el helyesen cselekedni, amikor már nincs más lehetőség. És az biztos, hogy a Nyugat előtt való kapituláció jelenleg nem opció Oroszország számára. A dolgok túl messzire mentek.
Az orosz külkapcsolatok felülvizsgálatának szükségességén túl vannak valódi lehetőségek, amelyekkel foglalkozni kell. A hidegháború vége óta Ázsia, a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika vezető országai látványosan felemelkedtek minden tekintetben, gazdaságilag, politikailag, technológiailag és katonailag egyaránt.
- Kína már a "hibrid háború" kitörése előtt megelőzte Németországot nemcsak Oroszország legfőbb kereskedelmi partnereként, hanem a gépek és berendezések vezető oroszországi exportőreként is.
- India, a szovjet és orosz fegyverek hagyományos importőre, most Moszkva egyik fő technológiai partnerévé lépett elő.
- Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek Oroszország fő partnerei az OPEC+ formátumú olajtermelés szabályozásában.
- Törökország és Irán jelentős független szereplők egy kulcsfontosságú stratégiai régióban.
A 'nem nyugati világ' országainak többsége határozottan Oroszország oldalán áll - márpedig ez a világ lakosságának masszív többségét jelenti
Az a tény, hogy a nem nyugati országok túlnyomó többsége nem volt hajlandó elítélni Oroszországot azért, amit Ukrajnában tesz - sokan közülük az erős amerikai nyomás ellenére -, a legbíztatóbb Moszkva számára.
Abban az értelemben, hogy aki nem ellenünk van, az velünk partnernek lehet tekinteni.
Indonéziától Brazíliáig, Argentínától Dél-Afrikáig számos dinamikus és ambiciózus ország van, amelyeket Moszkva igyekszik bevonni.
Ahhoz, hogy ezt megtehesse, Oroszország külpolitikájának megfelelő stratégiával kell előállnia. Mindenekelőtt a nem nyugati országokkal való kapcsolatokat kell előnyben részesítenie a Nyugathoz fűződő, de facto szilárdan befagyasztott kapcsolatokkal szemben. Az indonéziai nagyköveti posztnak nagyobb presztízsnek kell lennie, mint a római nagyköveti posztnak, és a taskenti posztot fontosabbnak kell tekinteni, mint a bécsi posztot.
Át kell tekinteni a BRICS-országokban Oroszország számára kínálkozó potenciális gazdasági és egyéb lehetőségeket, és tervet kell készíteni az ezeken való munkára. A gazdaságon kívül a diákcsereprogramokat is ki kell terjeszteni, és az orosz turizmust keletre és délre kell terelni. Az orosz média helyesen tenné, ha fokozottabban tudósítana a legfontosabb nem nyugati országok fejleményeiről, tájékoztatva az orosz elitet és a szélesebb közvéleményt ezen országok gazdasági realitásairól, politikájáról és kultúrájáról.
Indonéziától Brazíliáig, Argentínától Dél-Afrikáig számos dinamikus és ambiciózus ország van, amelyeket Moszkva igyekszik bevonni.
Ahhoz, hogy ezt megtehesse, Oroszország külpolitikájának megfelelő stratégiával kell előállnia. Mindenekelőtt a nem nyugati országokkal való kapcsolatokat kell előnyben részesítenie a Nyugathoz fűződő, de facto szilárdan befagyasztott kapcsolatokkal szemben. Az indonéziai nagyköveti posztnak nagyobb presztízsnek kell lennie, mint a római nagyköveti posztnak, és a taskenti posztot fontosabbnak kell tekinteni, mint a bécsi posztot.
Át kell tekinteni a BRICS-országokban Oroszország számára kínálkozó potenciális gazdasági és egyéb lehetőségeket, és tervet kell készíteni az ezeken való munkára. A gazdaságon kívül a diákcsereprogramokat is ki kell terjeszteni, és az orosz turizmust keletre és délre kell terelni. Az orosz média helyesen tenné, ha fokozottabban tudósítana a legfontosabb nem nyugati országok fejleményeiről, tájékoztatva az orosz elitet és a szélesebb közvéleményt ezen országok gazdasági realitásairól, politikájáról és kultúrájáról.
Dmitrij Trenin az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának tagja.
➽ Kapcsolódó Cikkek: ➽
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése