A Nyugat megbénította a G20-akat az Oroszországgal és Kínával való konfrontációval, de a szervezet továbbra is nélkülözhetetlen marad
Orosz szakértők értékelik a globális fórum szerepét az újabb csúcstalálkozó meghiúsulása után
A G20-ak külügyminiszteri találkozója afféle bohózatba torkollott, mivel az orosz Szergej Lavrov a találkozót a vége előtt elhagyta, amerikai kollégája pedig sértéseket osztogatott.
A G20-ak külügyminiszteri találkozója afféle bohózatba torkollott, mivel az orosz Szergej Lavrov a találkozót a vége előtt elhagyta, amerikai kollégája pedig sértéseket osztogatott.
A világ számára létfontosságú kérdésekben nem sikerült áttörést elérni.
Ez a találkozó egy újabb próba volt a novemberre tervezett G20-csúcstalálkozóra, amely az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktus, valamint az USA és Kína közötti egyre növekvő feszültségek miatt kudarcra van ítélve.
Orosz szakértők egyetértenek abban, hogy e problémák miatt az a szervezet, amely segített a világnak túljutni a 2008-as pénzügyi válságon, nem lesz képes megfékezni a jelenlegi energia- és élelmiszerkatasztrófát.
Vajon túléli-e a G20 a legfontosabb résztvevői közötti súlyos konfliktus közepette? Ki szenved a leginkább a szervezet eredménytelenségétől, és mely blokkok lesznek felelősek a globális kérdések kezeléséért az új valóságban? Egy részletes elemzés keretében ezt lefordítottam számotokra teljes egészében. (VilagHelyzete megj.)
Orosz szakértők egyetértenek abban, hogy e problémák miatt az a szervezet, amely segített a világnak túljutni a 2008-as pénzügyi válságon, nem lesz képes megfékezni a jelenlegi energia- és élelmiszerkatasztrófát.
Vajon túléli-e a G20 a legfontosabb résztvevői közötti súlyos konfliktus közepette? Ki szenved a leginkább a szervezet eredménytelenségétől, és mely blokkok lesznek felelősek a globális kérdések kezeléséért az új valóságban? Egy részletes elemzés keretében ezt lefordítottam számotokra teljes egészében. (VilagHelyzete megj.)
A moszkvai kérdés
Oroszország ukrajnai katonai műveletének és háborújának kezdete óta először találkoztak a G7-országok külügyminiszterei személyesen Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A találkozóra az indonéziai Bali szigetén került sor. És nem sikerült jól.
- Először is, a G20-ak diplomatái közötti találkozók történetében először a résztvevők nem voltak hajlandóak együtt pózolni egy fotóhoz.
- Másodszor, az orosz külügyminiszter és nyugati kollégái kölcsönös vádakat dobáltak egymáshoz:
A nyugati miniszterek azzal vádolták Oroszországot, hogy blokkolja a gabonaszállításokat, Lavrov pedig veszélyes megközelítéssel vádolta a Nyugatot.
Végül az orosz követ még a rendezvény vége előtt távozott. Sajtóértesülések szerint, Lavrov abban a pillanatban hagyta el a termet, amikor Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter videokapcsolaton keresztül beszélt.
Ukrajna eleve nem is tagja a G20-aknak.
Az orosz miniszter lemaradt Annalena Baerbock német külügyminiszter beszédéről is.
Az előző, áprilisi G20-találkozó sem volt eredményes. A brit, az amerikai és a kanadai delegáció elhagyta a termet, amikor Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter távolról tartotta meg beszédét (személyesen nem is volt ott).
- Először is, a G20-ak diplomatái közötti találkozók történetében először a résztvevők nem voltak hajlandóak együtt pózolni egy fotóhoz.
- Másodszor, az orosz külügyminiszter és nyugati kollégái kölcsönös vádakat dobáltak egymáshoz:
A nyugati miniszterek azzal vádolták Oroszországot, hogy blokkolja a gabonaszállításokat, Lavrov pedig veszélyes megközelítéssel vádolta a Nyugatot.
"Ha a Nyugat nem akarja, hogy tárgyalásokra kerüljön sor, hanem azt kívánja, hogy Ukrajna a csatatéren győzze le Oroszországot - mert mindkét nézet elhangzott -, akkor talán nincs miről beszélni a Nyugattal" - mondta Lavrov.
"Agresszorok, behatolók, megszállók. Elég sok ilyen dolgot hallottunk ma" - mondta a találkozóról.
Ukrajna eleve nem is tagja a G20-aknak.
Az orosz miniszter lemaradt Annalena Baerbock német külügyminiszter beszédéről is.
Az előző, áprilisi G20-találkozó sem volt eredményes. A brit, az amerikai és a kanadai delegáció elhagyta a termet, amikor Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter távolról tartotta meg beszédét (személyesen nem is volt ott).
Üzenete történetesen az egekbe szökő energiaárak következményeire és a sok országot, köztük a nyugati államokat is érintő probléma lehetséges megoldásaira összpontosított.
Ezek után vajon várható-e bármi is a novemberi G20-csúcstalálkozótól?
Mindezek, valamint a legutóbbi fejlemények ismeretében kíváncsiak vagyunk, hogy vajon a novemberi G20-csúcstalálkozó hozhat-e bármilyen eredményt.
A legnagyobb aggodalomra eddig úgy tűnik, hogy a résztvevők listája ad okot.
- Joe Biden amerikai elnök márciusban azt mondta, hogy "Oroszországot ki kellene zárni a G20-ból".
- Júniusban az olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy biztos forrásból úgy tudja, Indonézia nem engedi, hogy Oroszország részt vegyen a csúcstalálkozón (ezt később Jakarta és Moszkva is cáfolta).
- Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt "a megérdemelt megvetéssel" fogja kezelni,
- míg az ukrán Volodomir Zelenszkij meg volt győződve arról, hogy "nem túl sok ország fog eljönni a csúcstalálkozóra, ha Oroszország is a résztvevők között van".
Az igazsághoz tartozik, hogy alternatív hangok is elhangzottak. Olaf Scholz német kancellár például úgy véli, nem szabad hagyni, hogy az Oroszországgal való konfliktus megbénítsa a G20-akat és nem jó ötlet, hogy a tagállamok Putyin miatt bojkottálják a csúcstalálkozót.
Az azonban egyelőre nem világos, hogy Oroszország tervezi-e a részvételt. Úgy tűnik, a Kreml tudja, hogy a konfliktus elkerülhetetlen lenne és még nem döntött Putyin jelenlétének formátumáról, ha egyáltalán részt vesz.
Az igazsághoz tartozik, hogy alternatív hangok is elhangzottak. Olaf Scholz német kancellár például úgy véli, nem szabad hagyni, hogy az Oroszországgal való konfliktus megbénítsa a G20-akat és nem jó ötlet, hogy a tagállamok Putyin miatt bojkottálják a csúcstalálkozót.
Az azonban egyelőre nem világos, hogy Oroszország tervezi-e a részvételt. Úgy tűnik, a Kreml tudja, hogy a konfliktus elkerülhetetlen lenne és még nem döntött Putyin jelenlétének formátumáról, ha egyáltalán részt vesz.
Mi várható a csúcstalálkozótól?
Orosz szakértők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a G20-ak a sok ellentmondás fényében már nem szolgálhatnak olyan hatékony szervezetként, amely képes a globális problémák és kihívások megoldására, ahogyan azt a múltban tették.
Szergej Lunev professzor, aki történelmet tanít a moszkvai MGIMO Egyetemen, az RT-nek azt mondta, hogy a G20 most "nulla eredményt fog hozni".
Szerinte a helyzet akkor sem fog változni, ha Oroszország és a Nyugat megtalálja a kiutat a jelenlegi konfliktusból, mert a G20 leépülésének okai sokkal alapvetőbbek.
"A globális rendszer jelentős átalakulásáról beszélünk, a gazdasági vonatkozásokról - mindenekelőtt a rendszerről, amelyben a Nyugat elveszíti jelenlegi pozícióját.A G20-ak megosztottságát a régi rendszerrel kapcsolatos kétségek határozzák meg, ahol a nyugati országoknak minden kiváltságuk megvolt és ők voltak a globális gazdaság alapjai. Ebben az összefüggésben aligha lehetséges, hogy a G20-nak bármilyen pozitív hatása lesz" - mondja Lunev.
Dmitrij Szuszlov, a Higher School of Economics (HSE) Világgazdasági és Nemzetközi Ügyek Tanszékének igazgatóhelyettese optimistább a G20 kilátásait illetően. Úgy véli, hogy a szervezet a közelgő csúcstalálkozón képes lehet a globális napirenden lévő kérdések egy részével foglalkozni, bár nem a legégetőbb problémákkal.
A globális válságból kivezető utak megtalálására azonban biztosan lesznek kísérletek, hiszen a fenyegető - még nem teljes mértékben kibontakozott, de a világ számos országában már érezhető - bajjal csak akkor lehet szembeszállni, ha a világ legnagyobb gazdaságai összefognak.
Az idei napirenden legalább két dolog szerepel - a globális élelmiszer- és energiaválság.
"A konstruktív partnerség folytatásának lehetőségei most nagyon korlátozottak.
Úgy gondolom, hogy a G20 ezen a csúcstalálkozón elő fog állni néhány végleges dokumentummal, mivel ezekről jelenleg egyeztetés zajlik.
A csúcstalálkozón születő döntések összességében azonban lényegesen szerényebbek lesznek a korábbi évekhez képest. És valószínűleg általánosabban és kétértelműbben fogalmaznak majd, úgymond támogatva a jót és ellenezve a rosszat.
Konkrét megoldásokra ne számítsunk - ez szinte lehetetlen dolog egy konfrontációs helyzetben" - véli a szakértő.
Az idei napirenden legalább két dolog szerepel - a globális élelmiszer- és energiaválság.
És a COVID-19 világjárvány is ott van még, mivel Európa jelenleg a fertőzés újabb hullámával néz szembe. És akkor még nem is beszéltünk a közelmúltban kitört majomhimlőjárványról és más virulens betegségek veszélyéről, amelyek a jövőben érinthetik a világ népességét.
Mi törte össze a G20-akat?
Térjünk vissza a formátum történetéhez és emlékezzünk vissza arra, hogy a csoport először 1999-ben ült össze, a G8-ak által az 1990-es évek végi ázsiai pénzügyi válság kezelésére kidolgozott válaszintézkedésként.
"Akkoriban az Egyesült Államok és a világ többi része végre felismerte, hogy egyetlen globális problémát sem lehet hatékonyan kezelni egyedül a Nyugat által" - magyarázza Dmitrij Szuszlov.
A 2008-as válság azonban új életet lehelt a 20-as csoportba. Kevesebb mint egy év alatt a tagállamok három csúcstalálkozót tartottak, amelyeken több tucatnyi, a globális pénzügyi rendszer javítását célzó határozatot hoztak.
A szakértők egyöntetűen elismerik a G20-ak kivételes szerepét a 2008-as globális pénzügyi válság megoldásában.
A G20 azonban csak kevesebb mint 10 évig tartotta meg a világ legfontosabb válságkezelő eszközének státuszát. A 2014-es ukrajnai események voltak az első figyelmeztetés a G20 hatékonyságának csökkenésére.
A G20 azonban csak kevesebb mint 10 évig tartotta meg a világ legfontosabb válságkezelő eszközének státuszát. A 2014-es ukrajnai események voltak az első figyelmeztetés a G20 hatékonyságának csökkenésére.
"A G20-ak hatékonysága jelentősen csökkent, miután az [amerikai] Trump-kormányzat a Kínával kapcsolatos politikáját [barátságosról] nyíltan konfrontatívra változtatta" - mondja Suslov.
"2018-tól kezdődően egyre nehezebbé vált a G20 tagállamai számára, hogy közös nevezőre jussanak az amerikai-kínai konfrontáció miatt, hiszen az USA és Kína a világ két legerősebb és legbefolyásosabb országa, amelyek a legnagyobb potenciállal és végső beleszólással rendelkeznek a globális szintű kérdések megoldásában.Ha a két kulcsszereplő egymással harcol, rendkívül nehéz a globális kérdések megoldásához szükséges megállapodásra jutni" - mondta a szakértő.
A Covid-19 világjárvány rávilágított arra, hogy a G20-ak sokat veszítettek hatékonyságukból.
Ez a rögtönzött válságbizottság lényegében használhatatlannak bizonyult a globális egészségügyi válság kezelésében. Az USA azzal volt elfoglalva, hogy a világjárványt Kínára kenje és Peking is meglehetősen ellenségesen viselkedett.
"A G20 már négy éve képtelen biztosítani a világ legfontosabb gazdaságai közötti, annyira szükséges koordinációt. Most azonban a problémák még rosszabbak, sokkal rosszabbak lesznek" - jósolja Suslov.
Ha Oroszországot és Kínát kirúgnák, meg lehetne-e menteni a G20-at?
Az egyik eléggé kézenfekvőnek tűnő megoldás az, hogy ha a G20-at megzavarja a Nyugat konfliktusa Oroszországgal és Kínával, akkor valószínűleg úgy lehetne helyrehozni, ha egyszerűen kidobnák ezt a két hatalmat és nélkülük folytatnák a szokásos üzletmenetet.
A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez nem fog megtörténni.
Először is, Szergej Lunev, a MGIMO professzora szerint sem Oroszországnak, sem Kínának nincsenek kritikus nézeteltérései a G20 többi résztvevőjével, azaz Argentínával, Brazíliával, Indiával, Indonéziával, Mexikóval, Szaúd-Arábiával, Törökországgal, Dél-Koreával és Dél-Afrikával.
Sőt, rámutat, hogy ezek a nemzetek éppen ellenkezőleg, "különböző mértékben támogatják is Oroszországot - néha burkoltan - , mert félnek attól, hogy a Nyugat szankciókkal sújtja őket".
"A világrend és a világgazdaság átalakulásáról beszélünk, ami miatt a Nyugat eleve elvesztette domináns pozícióját.
Természetes, hogy más hatalmak nagyon érdekeltek ebben a fejlődésben, és emiatt továbbra is támogatni fogják Oroszországot.
Egészen más kérdés, hogy mindezek a hatalmak, beleértve Kínát is, csak örülni fognak annak, hogy Oroszország egyedül birkózik a Nyugattal" - teszi hozzá Lunev.
"Az éghajlatváltozásról, az élelmiszerellátásról, az energiaforrásokról és a globális gazdaságról Kína nélkül ugyanolyan értelmetlen beszélgetni, mintha mindezt az USA nélkül próbálnánk megvitatni; és ugyanígy értelmetlen a globális biztonságról, az energia- vagy élelmiszerellátásról Oroszország nélkül. Oroszország szerepe döntő jelentőségű ezeken a területeken" - magyarázza Szuszlov.
Hogyan kezelik most a globális fenyegetéseket?
Egy gyengébb G20-ból senki sem profitál, mivel a globális fenyegetések átlépik a határvonalakat. A bolygón mindenkit érintenek az olyan dolgok, mint az éghajlatváltozás, egy globális járvány vagy a globális recesszió.
Bármilyen rossz is mindez, a dolgok csak rosszabbodhatnak, ha a világ vezető hatalmai nem értenek egyet.
Egy példa: az amerikai kormány most arra kényszerül, hogy a helyi olajkitermelést fokozza, sőt, még a befagyasztott olajkutakat is aktiválja, hogy kezelje az Egyesült Államokban kialakult energiahiányt - ami éppen az ellenkezője annak, amit Joe Biden a választási kampánya során az éghajlatváltozással kapcsolatban megfogadott.
Bár a szakértők eltérő véleményen vannak arról, hogy szerintük a világ hogyan fogja kezelni a globális kihívásokat a jövőben, egy dologban mindannyian egyetértenek, nevezetesen abban, hogy a közeljövőben két nagy hatalmi központ lesz a globális színtéren és ezek saját, eltérő politikát fognak folytatni.
"A nem nyugati szövetségek egyre nagyobb lendületet vesznek. Ilyen például a BRICS, amelyhez nemrégiben Irán és Argentína is csatlakozási kérelmet nyújtott be.Amennyiben más, a G20-akhoz tartozó nem nyugati hatalmak is úgy döntenek, hogy csatlakoznak, a világnak végül lényegében két klubja lesz:az egyik a G7-hez tartozik és a Nyugat érdekeit képviseli, a BRICS pedig az összes többi érdekeit képviseli" - véli Lunev.
Bár Szuszlov egyetért ezzel, ugyanakkor meg van győződve arról is, hogy a G20 puszta létét nem fenyegeti valódi veszély, mivel nincs más olyan globális szervezet, amely a világgazdaság 85 százalékának képviseletére tarthatna igényt.
"Az igaz, hogy a G20-ak kevésbé lesznek hatékonyak. Lényegében egy kétpólusú szervezetté válik, amelynek két pólusát a G7, illetve a BRICS hatalmak határozzák meg. Mindketten a saját napirendjüket fogják követni, valamint a globális napirendet. Ez utóbbit a saját szemszögükből fogják kezelni. Maga a G20 megpróbálja majd ezt a két pályát összehangoltan tartani, de hogy ez mennyire sikerül, azt még nem tudjuk" - zárja Lunev.
Forrás: "The West has paralyzed the G20 by pursuing confrontation with Russia and China, but the organization remains indispensible"
➽ Kapcsolódó Cikkek: ➽
➽ Amikor a szankciók visszafelé sülnek el: Az EU-nak nincs terve az olcsó orosz energia nélküli életre, szóval mi lesz ezután? - Elemzés
➽ "Őszre egyértelmű lesz az ukrajnai konfliktus első szakaszának eredménye - hogy mi lesz ezután, az a Nyugaton múlik" - Elemzés a frontról
➽ "Őszre egyértelmű lesz az ukrajnai konfliktus első szakaszának eredménye - hogy mi lesz ezután, az a Nyugaton múlik" - Elemzés a frontról
A világnak változásra van szůksége és nem vezetőre ,a változás alapja a az ember az egyén és onnan jön a család és a közözöség és onnan váltja az egészet az országok és kontinensek és a vég pontunk a föld ! Ha ez a gondolkodást képet egy kicsit átgondoljuk és elfelejtjük az egyéni gondolkodást és vágyakat ösztönök ET akkor meg szůlethetne az emberi faj (emberiség ) és végre ki lépnénk az ösztönök től való kitettségüktől .
VálaszTörlésLegfőbb kérdés hogy lehetséges e?! jelenleg megéretůk e a jelenlegi helyzetben mikor még ősi dolgoktat sem tudunk elengedni mint (pll:demokráci,diktatúra , királyság,kommunizmus,fasizmus stb) tovább kéne lépnůk!( emberizmus) és egy fajként kéne gondolkodnunk egy értékrend ként egy célért ?! Ez a gondolkodást ezt az erőt összpontosítani centralizálni kéne egy pontra és meg kapnánk azt a szót jelképet hitet és gondolkodást hogy egyesůlt EMBERISÉG ....Sok mindent le írhatnánk hogy ez hogy tudnák elérni mennyi ösztön béli beültetett dologról kéne lemondani és szemszög változást tenni csak (pll:pénz,hit,tulajdon ,stb) .Mért is lenne jó ez az egész kép hát nem másért mint hogy egy olyan ajtót nyit meg amit még sosem láttatók láttunk meg szůnik: a szegénység, énhiség társadalmi különbségek, és a magány ,árvaság , technológiai kůlönbség ,nyersanyagai kitettség ,vérontás gyilkosság,lopás ,halmozás,.. biztos vagyok benne sokan nevetnek és ez lehetetlen ilyen nincs de én látom magamelöt a képet hogy igen lehetséges elérhető és pont most van rá a legnagyobb esélyünk azért mert most látjuk hogy mikor világ ilyen nyitott képekben hangban gazdag az információk csak áradnak ,most jel képset mondok (Gyertyát gyújtani a sötétben!?!)