A globális fegyverpiac dinamikája és annak hatása a nemzetközi fejleményekre
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) például 2022 márciusában tette közzé a globális fegyverkereskedelemről szóló jelentését.Adatai szerint a globális fegyverkereskedelem 2017 és 2021 között enyhén csökkent, elsősorban a Latin-Amerikába (LA) irányuló alacsonyabb szállítások miatt.
Ez a hír az USA javára válhat, mivel sokan Washingtont okolják a kolumbiai és mexikói drogkereskedők bírósági tárgyalás nélküli kivégzéséért, ami a túlélő drogbárók között harchoz vezetett a megüresedett befolyási övezetekért.
Ez a küzdelem valóságos háborúvá vált, amely évente több ezer emberéletet követel Los Angelesben. A latin-amerikai országokba irányuló fegyverszállítmányok csökkenése arra utal, hogy ez a háború talán lecsengőben van. Valószínűleg a következő amerikai katonai akcióig.
Azonban, mint fentebb említettük, a SIPRI szerint a fegyverkereskedelem 2017 és 2021 között csak kis mértékben csökkent, mivel a LA-ba irányuló szállítmányok csökkenését szinte teljes mértékben ellensúlyozta a Kelet-Ázsiába, Európába és Óceániába irányuló fegyverexport gyors növekedése.
De vannak más adatok is. Például az orosz Fegyverkereskedelmi Világelemző Központ (CAWAT) a következő képet adja 2018-2021-re:
Azonban, mint fentebb említettük, a SIPRI szerint a fegyverkereskedelem 2017 és 2021 között csak kis mértékben csökkent, mivel a LA-ba irányuló szállítmányok csökkenését szinte teljes mértékben ellensúlyozta a Kelet-Ázsiába, Európába és Óceániába irányuló fegyverexport gyors növekedése.
De vannak más adatok is. Például az orosz Fegyverkereskedelmi Világelemző Központ (CAWAT) a következő képet adja 2018-2021-re:
2018-ban a "hagyományos fegyverek" (azaz a tömegpusztító fegyverekkel nem kapcsolatos összes fegyver és katonai felszerelés) globális kereskedelme meghaladta a 76 milliárd dollárt. Ez a szám 2019-ben 79,7 milliárd dollár, 2020-ban pedig több mint 85,4 milliárd dollár volt. Különböző források szerint 2021-ben a globális fegyverkereskedelem mintegy 100 milliárd dollár volt. Úgy vélik, hogy ez a legnagyobb volumen a hidegháború óta.
A téma titkossága miatt nehéz megmondani, hogy ki szolgáltat megbízhatóbb információkat: a nyugatbarát SIPRI vagy a Kreml-barát CAWAT. Sokkal érdekesebb megnézni, hogy hol értenek egyet. A SIPRI és a CAWAT a következő pontokban egyöntetűen egyetért:
Mint mindig, most is az USA vezeti a fegyverszállítók listáját, 2021 végére az összes fegyverexport mintegy 40%-át adva.
Oroszország következik a tíz legnagyobb fegyverexportőr között. Emlékeztetni kell arra, hogy a még a szovjet időkben létrehozott orosz védelmi ipar eredetileg elsősorban a nemzetvédelemre és a baráti államoknak nyújtott segítségre volt "kihegyezve", a kereskedelmi érdekek pedig másodlagos szempontok voltak.
A CAWAT szerint Franciaország, Olaszország, Kína, Németország, Spanyolország és Izrael következik az első tízben. Érdekes módon 2018 és 2021 között ebben a csoportban elmozdulás történt, Kína a hatodik helyről az ötödikre került. Ami a SIPRI-t illeti, 2021 végére még magasabb, negyedik helyet ad Kínának Franciaország után. Így a SIRPI és a CAWAT információi közötti jelentős különbségek ellenére mindkét szervezet egyetért abban, hogy Kína nagyon sikeres a fegyverkereskedelemben.
A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező szuperhatalommá fejlődve Kína az elmúlt években aktívan építette katonai erejét azáltal, hogy modern fegyvereket és haditechnikai eszközöket fejlesztett ki és gyártott nagy mennyiségben, amelyek elegendőek mind a kínai hadsereg számára, mind pedig exportra. Egyes becslések szerint Kína fegyverexportja gyorsabban növekszik, mint más országoké, és az exportőrök rangsorának újabb átrendeződése nem várat magára.
Meg kell jegyezni, hogy minden negatív elem ellenére, amely egy olyan gazdasági ágazat növekedési időszakaihoz társul, mint a hadiipar, el kell ismerni, hogy a fegyvergyártás egy nagyon csúcstechnológiás, tudásintenzív iparág, amely ösztönzi a tudományos és technológiai fejlődést, és nagy bevételeket termel. Ezért a haditechnika és annak exportja nemcsak az államok közötti verseny eszköze, hanem ennek a versenynek a szférája is.
Természetesen a fegyverexportért folyó versenyben való győzelemhez fontos a gyártott fegyverek minősége és ára:
A téma titkossága miatt nehéz megmondani, hogy ki szolgáltat megbízhatóbb információkat: a nyugatbarát SIPRI vagy a Kreml-barát CAWAT. Sokkal érdekesebb megnézni, hogy hol értenek egyet. A SIPRI és a CAWAT a következő pontokban egyöntetűen egyetért:
Oroszország következik a tíz legnagyobb fegyverexportőr között. Emlékeztetni kell arra, hogy a még a szovjet időkben létrehozott orosz védelmi ipar eredetileg elsősorban a nemzetvédelemre és a baráti államoknak nyújtott segítségre volt "kihegyezve", a kereskedelmi érdekek pedig másodlagos szempontok voltak.
A CAWAT szerint Franciaország, Olaszország, Kína, Németország, Spanyolország és Izrael következik az első tízben. Érdekes módon 2018 és 2021 között ebben a csoportban elmozdulás történt, Kína a hatodik helyről az ötödikre került. Ami a SIPRI-t illeti, 2021 végére még magasabb, negyedik helyet ad Kínának Franciaország után. Így a SIRPI és a CAWAT információi közötti jelentős különbségek ellenére mindkét szervezet egyetért abban, hogy Kína nagyon sikeres a fegyverkereskedelemben.
A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező szuperhatalommá fejlődve Kína az elmúlt években aktívan építette katonai erejét azáltal, hogy modern fegyvereket és haditechnikai eszközöket fejlesztett ki és gyártott nagy mennyiségben, amelyek elegendőek mind a kínai hadsereg számára, mind pedig exportra. Egyes becslések szerint Kína fegyverexportja gyorsabban növekszik, mint más országoké, és az exportőrök rangsorának újabb átrendeződése nem várat magára.
Meg kell jegyezni, hogy minden negatív elem ellenére, amely egy olyan gazdasági ágazat növekedési időszakaihoz társul, mint a hadiipar, el kell ismerni, hogy a fegyvergyártás egy nagyon csúcstechnológiás, tudásintenzív iparág, amely ösztönzi a tudományos és technológiai fejlődést, és nagy bevételeket termel. Ezért a haditechnika és annak exportja nemcsak az államok közötti verseny eszköze, hanem ennek a versenynek a szférája is.
Természetesen a fegyverexportért folyó versenyben való győzelemhez fontos a gyártott fegyverek minősége és ára:
minden, a biztonságával törődő állam hatékony fegyverekkel akarja ellátni csapatait a megfelelő mennyiségben. Ugyanakkor a vásárló állam és a fegyverszállító ország közötti kapcsolat is jelentős szerepet játszik. Senki sem ismeri jobban a fegyverek bizonyos típusait, mint a gyártó, és a fegyverek - különösen a csúcstechnológiájúak - megvásárlásával az importőr olyan felszerelésektől teszi függővé a védelmét, amelyek tulajdonságait az exportőr mind ismeri. Ezért a fegyvereket általában olyan országokból vásárolják, amelyekkel legalábbis nem áll konfliktusban az ember.
Gyakran a fegyverek vásárlása az importőr részéről baráti gesztus a szállító felé, a bizalom kinyilvánítása, és ezért gyakran olyan országoktól vásárolnak fegyvereket, amelyekkel fenn akarják tartani a bizalmi viszonyt.
2020-ban például a Kínai Népi Köztársaságtól származó fegyverek fő vásárlói az ázsiai-csendes-óceáni térségből és a Közel-Keletről érkeztek.
2020-ban például a Kínai Népi Köztársaságtól származó fegyverek fő vásárlói az ázsiai-csendes-óceáni térségből és a Közel-Keletről érkeztek.
Kína mindkét régióban az USA-val versenyez a befolyásért és a kínai eladások sikere arra utal, hogy az Amerikával folytatott harc is jól megy.
A dél-ázsiai helyzet is árulkodó:
India a régió legerősebb és leggazdagabb állama. Nem azért vásárol fegyvert Kínától, mert az régi és elkeseredett riválisa. Ehelyett a Bangladesi Népköztársaság sok kínai fegyvert szerzett be, ami érdekes: sokáig az indiai befolyási övezetnek számított, aztán India és Kína versengett érte, és most úgy tűnik, Kína van túlsúlyban. Pakisztán, egy másik dél-ázsiai állam szintén sok kínai fegyvert vásárol. Ez egyrészt nem meglepő, mivel Pakisztánnak nagyon feszült, sőt ellenséges a viszonya Indiával.
Másrészt az elmúlt években az USA-t tekintették Pakisztán fő katonai és műszaki partnerének. Mostanra Pakisztán inkább Pekinggel szeretne együttműködni.
Megállapítható, hogy a fegyverpiac helyzete egyértelműen tükrözi a nemzetközi kapcsolatok helyzetét: Kína folyamatosan erősödik a világszíntéren, fokozatosan megelőzi versenytársait, és fegyverexportja egyszerre szolgál a kínai befolyás növelésének eszközeként és annak mutatójaként.
Megállapítható, hogy a fegyverpiac helyzete egyértelműen tükrözi a nemzetközi kapcsolatok helyzetét: Kína folyamatosan erősödik a világszíntéren, fokozatosan megelőzi versenytársait, és fegyverexportja egyszerre szolgál a kínai befolyás növelésének eszközeként és annak mutatójaként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése