Nem meglepő, hogy egy olyan fiatalkorúnak, mint az Egyesült Államok, nehézséget okoz egy bölcsebb, idősebb civilizációval szemben helytállni." - írja Kishore Mahbubani, az egyik vezető ázsiai akadémikus, akinek befolyása évtizedek óta alakítja a szellemi vitákat.
Ő a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Ázsia Kutatóintézetének (ARI) kiváló munkatársa. Kishore Mahbubani abban a kiváltságban részesült, hogy két különböző karriert futhatott be:
a diplomáciában (1971-től 2004-ig) és a tudományos életben (2004-től 2019-ig). Termékeny író, aki a világ számos pontján tartott már előadást.Olvasd el Kishore Mahbubani legújabb könyvét "Kína győzött? Az amerikai elsőbbség kínai kihívása." ('Has China Won? The Chinese Challenge to American Primacy.') >>>
Teljesen érthetőek tehát azok a gondok, amelyekkel az Egyesült Államok Kínával kapcsolatban küzd. Amit az Egyesült Államok nem ért, az az emberi történelem hosszabb íve.
Egy Angus Maddison nevű brit történész rámutatott, hogy ha megnézzük a világ történelmét az elmúlt 2000 évben, a világ két legnagyobb gazdasága mindig Kína és India volt. Csak az elmúlt 200 évben indult el a Nyugat, Európa a 19. században, Észak-Amerika pedig a 20. században.
Teljesen érthetőek tehát azok a gondok, amelyekkel az Egyesült Államok Kínával kapcsolatban küzd. Amit az Egyesült Államok nem ért, az az emberi történelem hosszabb íve.
Egy Angus Maddison nevű brit történész rámutatott, hogy ha megnézzük a világ történelmét az elmúlt 2000 évben, a világ két legnagyobb gazdasága mindig Kína és India volt. Csak az elmúlt 200 évben indult el a Nyugat, Európa a 19. században, Észak-Amerika pedig a 20. században.
A PAX AMERICANA HAMAROSAN VÉGET ÉR
Az elmúlt 200 év a világtörténelemben egy nagy történelmi tévedés volt és minden tévedésnek egyszer vége szakad.
Persze teljesen természetes, hogy az Egyesült Államok, amely megszokta, hogy 130 éven át az első számú ország volt, azáltal, hogy 1819-ben leváltotta a briteket, úgy érzi, hogy mindig is az első számúnak kell lennie a világon.
"Ami az Egyesült Államokból hiányzik Kínával szemben, az egy átfogó, hosszú távú stratégia, amire szükség van a Föld bolygó egyik legrégebbi civilizációjával szemben. Ezt a felismerést valójában Henry Kissinger adta nekem." - írja Mahbubani.
Kína nem fenyegeti az Egyesült Államokat. Kína nem készül katonai invázióra az Egyesült Államok ellen. Kína nem küld csapatokat az Egyesült Államok határához vagy hadihajókat az Egyesült Államok közelébe."
Ez a legfontosabb pont, amit az amerikaiaknak meg kell tanulniuk: Kína nem fenyegeti az amerikai jólétet, mert az amerikai középosztály jóléte volt Kína gazdasági növekedésének fő motorja."
Ha tehát a kínaiak tönkreteszik az amerikai középosztály jólétét, akkor Kína gazdasági növekedésének fő motorját teszik tönkre - és a világ legrégebbi civilizációja nem egy ostoba civilizáció. Megérti, hogy az amerikai jólét valójában ajándék a világnak és ajándék Kínának."
Ezt a rendszert jól ismerem, mert több mint 10 évig voltam nagykövet az ENSZ-ben. Ez a Nyugat által létrehozott, szabályokon alapuló rend ajándék Kínának, és Kína meg akarja őrizni és meg akarja védeni.
A mai világ paradoxona tehát az, hogy bár a globális szabályokon alapuló rend a Nyugat ajándéka, Kína mégis elfogadja azt.
Az USA-nak alázattal kell közelednie Kínához: Hatalmas geopolitikai verseny kezdődött.
- Amerika a szabadságot értékeli, Kína a káosztól való szabadságot.
- Amerika a stratégiai határozottságot értékeli; Kína a türelmet.
- Amerika a tartós egyenlőtlenség társadalmává válik; Kína meritokrácia, ahol az érdemeik alapján tudnak érvényesülni az emberek.
- Amerika feladta a multilateralizmust; Kína üdvözli azt.
A vele készült Podcast-beszélgetés ezen a linken meghallgatható
A teljes cikket fordította: SBG Buddha - VilagHelyzete
Forrás: Mahbubani.net / Newsweek.com
Forrás: Mahbubani.net / Newsweek.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése