Amikor 2017-ben óriási tűz pusztított a CIA főhadiszállásán Langley-ben és a tűzoltók hatalmas droglaborra bukkantak ott, akkor írtam ezt a cikket a VilagHelyzete oldalon.
Most pedig, hogy 20 év megszállás és háború létrehozása után az amerikai hadsereg ott hagyta maga után a káoszt, ismét az általuk létrehozott talibán hatalom térhet vissza. Ezekben a percekben zajlik Kabul elfoglalása: azután, hogy az afgán elnök elmenekült, minden tartományt a tálibok ellenőriznek, végül Kabul is a kezükre kerül napokon belül. (SBG Buddha - VilagHelyzete
Most pedig, hogy 20 év megszállás és háború létrehozása után az amerikai hadsereg ott hagyta maga után a káoszt, ismét az általuk létrehozott talibán hatalom térhet vissza. Ezekben a percekben zajlik Kabul elfoglalása: azután, hogy az afgán elnök elmenekült, minden tartományt a tálibok ellenőriznek, végül Kabul is a kezükre kerül napokon belül. (SBG Buddha - VilagHelyzete
CIA drogtörténelem
Laosz
Számos helyi, állami és szövetségi nyomozó is a helyyszínre érkezett egykor a Mena Intermountain Municipal Airport-ra, ahol a CIA ledobó-pontot hozott létre és elképesztő mennyiségű kokain-szállítmányok ledobásával szintén elkezdődött a kereskedelem az 1980-as évek elején.
Az Afganisztánban fotyatott amerikai háború egyik elsődleges célja a világ legnagyobb ópium-ültetvényeinek fenntartása és biztosítása.
A legjobb bizonyíték erre, hogy 2001. szeptember 11 előtt sem volt akkora az Afganisztánból a világ minden részébe szállított heroin-alapanyag és ópium kereskedelmének méret, mint az USA által indított háború és megszállás után.
Az afgán arisztokrácia már jó ideje foglalkozik heroin kereskedelemmel. Ennek a kereskedelemnek felfuttatója pedig nem más, mint maga a CIA.
Egy komoly cikk a CIA afganisztáni drogkereskedelméről és hátteréről.
Napjainkra 61%-kal nőtt az ópium-termelésre használt földterületek nagysága még tovább duzzadt a kereskedelem, hiszen már maga a CIA és az amerikai hadsereg biztosítja és védi a telepeket. Az afganisztáni CIA drogtörténelemről szóló részletes tudnivalókban elmélyülni szándékozó olvasók számára az ismereteket a cikk végére külön illesztem majd be. (SBG Buddha - VilagHelyzete megj.)
Ahogy John F. Abbotsford a veterán CIA-ügynök leleplezte a CIA drogkereskedelmi hadműveleteit Afganisztánban:
“WE RUN THE AFGHAN OPIUM TRADE”
Könyvének címe: "The CIA in Afghanistan: 30 years of drug smuggling".
Afganisztáni-pakisztáni CIA - drogtörténelem
“The CIA flew the drugs all over Southeast Asia, to sites where the opium was processed into heroin, and to trans-shipment points on the route to Western customers.”
A Frankenstein projekt, Afganisztán.
1933-ban Mohammed Zaher Shah lépett Afganisztán trónjára. Feudalista módon uralkodott 1973-ig, ekkor unokatestvére, Mohammed Daoud elűzte. Egy maréknyi család, köztük a Karzajok és Kalilzidadok (Zalmaj Kalilzidad - az USA afganisztáni követe) tulajdonában volt csaknem minden szántóföld, ugyanakkor az afgánok túlnyomó többsége a világ legszegényebbjei közé tartozott. Elegük lett ebből.
1978. áprilisában Nor Mohammed Taraki vezetésével kitört a forradalom, Daoud királyt megölték. Taraki miniszterelnök lett. Ambiciózus földreform program megvalósításába kezdett, hogy segítsen a csaknem jobbágysorban tartott szegényeken, akik a tradicionális jog szerint kötelesek voltak a király és annak kegyeltjeinek földjeit művelni. A monarchia uralma alatt a nőknek tilos volt tanulniuk. Taraki iskolákat épített nekik. A szegények számára is lehetővé tette a felsőoktatásba való bejutást, bevezette az ingyenes egészségügyi ellátást.
Amikor a régi rend hívei elkezdték felgyújtani az egyetemeket és lányiskolákat, sok afgán a CIA kezét látta az események mögött. 1979. áprilisában, tehát teljes hét hónappal az oly' nagy vihart kiváltó szovjet bevonulás előtt, az amerikai kormány hivatalnokai találkoztak azokkal az afgán oligarchákkal és korrupt hadurakkal, akik meg akarták dönteni Tariki rendszerét.
A szabotázs-kampány erősödése miatt Kabul megkérte az akkori szovjet vezetőt, Leonyid Brezsnyevet, hogy küldjön katonákat a diverziók megállítására. Brezsnyev a kérést elutasította. A helyzet romlott, Tariki hívei agyonlőtték Spike Dubs-ot, akit a CIA kabuli főrezidensének tartottak. (Dubs hivatásos diplomataként az USA kabuli követségén dolgozott...a ford.)
1979. július 3-án Jimmy Carter amerikai elnök aláírta az első Afganisztánnal foglalkozó nemzetbiztonsági rendeletet, ez engedélyezte a hadurak titkos támogatását.
Zbigniew Brezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó jóval később elmondta, hogy hogyan győzködte Carter elnököt:
Az a véleményem, hogy ez kiprovokálja a szovjet segítséget, katonai beavatkozás formájában."
Taraki kinevezte Tabizullah Amin-t a földreform végrehajtásáért felelős miniszterré. Amin kegyetlen, terrorista kampányba kezdett, üldözte politikai ellenfeleit, ennek nyomán a közvélemény a kormány ellen fordult. Jurij Andropov -volt KGB főnök- véleménye szerint Amin, bekerülve a kabuli kormányba provokátorként a CIA-nak dolgozott, diszkreditálni akarta a progresszív reformokat.
Tariki is valami hasonlót érezhetett, mert Moszkvába utazott megbeszélni, hogy mit tanácsolnak neki, hogyan szabadulhat meg Amintól. Amikor hazatért Kabulba, kivégezték. Amin magához ragadta a hatalmat. Néhány hét múlva Herat városban a CIA által támogatott hadurak megölettek pár tucatnyi kormányhivatalnokot. Ezek az események kiváltották Brezsnyev válaszlépését.
1979. decemberében a Panashir völgyön át a szovjet harckocsik behatoltak Afganisztánba, s a KGB kommandósai Kabulban elfoglalták a királyi palotát. Tabizullah Aminnal végeztek, Babrak Karmal lett Afganisztán új vezetője. Brezinski örült: tervei a megvalósulás útjára léptek, megkezdődhetett a Kabul-ellenes erők nyílt felfegyverzése. (Többek közt az akkor még szabadságharcosként dicsőített Oszama bin Ladené...a ford.)
Ez az afgán konfliktus kb. 10 évig tartott, s közel 2.000.000 emberéletet követelt. Brezinski később így dicsekedett:
Ez (Carter titkos utasítása) kitűnő ötlet volt. Ez csalta be az oroszokat az afganisztáni csapdába."
Pesavahr tartományba tízezrével érkeztek a háború elől menekülők. A CIA a pakisztáni ISI (Inter-Service Itelligence - a helyi titkosszolgálat) aktív segítségével olyan emberek után kutatott a menekülttáborokban, akik elkötelezett iszlám fundamentalisták. Ezek kiképzésük után képesek voltak annak a partizánharcnak vezetésére és kiterjesztésére, aminek célja most már nem csak a kabuli szocialista kormány megdöntése, hanem a Szovjetúnió meghátrálásra való kényszerítése volt.
1970. elején megparancsolta követőinek, hogy savat öntsenek azoknak az afgán nőknek arcába, akik nem hordanak burkát. 1996-ban Hekmatiar harcosai elfoglalták Kabult. Ezzel megbukott Rabbani baloldali kormánya, s a tálibok vették át az ország irányítását. A közelmúltban nyilvánosságra került Wikileaks dokumentumok tanúsága szerint Hekmatiar most az amerikai katonákat támadó tálibokat segíti.
1972-ben a Hezbi-i Isbmi tagjai Afganisztánban legyilkoltak száz valahány baloldali főiskolás diákot, majd Pesavahrba menekültek. Itt Pakisztán katonai vezetése védőszárnyai alá vette őket, így elkerülték a felelősségre vonást. Úgy az afgánok, mint a pakisztániak nem szerették, féltek tőlük, úgy tekintettek rájuk, mint egy terrorista szervezet tagjaira.
Az USA szovjet fegyverekkel látta el Hekmatiar embereit, ezeket Egyiptomból és Kínából szerezték be. Pakisztán katonai diktátora, Zia ul-Hak engedélyezte a CIA-nak, hogy Szovjetúnió elleni kémkedés céljával felderítő állomásokat (elektronikus lehallgató állomásokról van szó...a ford.) telepítsen az országba, valamint szabadon használhassa a pakisztáni hadsereg bázisait - a CIA ezekről felderítőrepüléseket végzett Afganisztán felett.
Pakisztán hivatalos támogatása kiváló alapot teremtett arra, hogy Hekmatiar harcosai -Reagen elnök kormányzata ekkortájt kezdte őket mudzsahedineknek nevezni- alapos kiképzést kapjanak, jól felkészüljenek a partizán harcra. (A mudzsahedin szó jelentése kb. az, hogy "harcos, küzdő". Olyan iszlám harcos, aki a külföldi elnyomás, a zsarnokság ellen küzd, a szent háború, a "dzsihád" katonája. Mára ugyanezen emberek elnevezése az USA és a Nyugat szóhasználatában megváltozott: vagy "terrorista", vagy "al-kaidás"...a ford.)
Pakisztán lett az az ország, amelyik Izrael és Egyiptom után a legtöbb amerikai segélyt kapta. A segély egy részét a mudzsahedinek felfegyverzésére fordították, akik kezdetben csak át-átcsaptak Afganisztánba, majd egyre nagyobb területeket vontak ellenőrzésük alá. Itt azonnal megjelentek a mákültetvények. A begyűjtött ópium mennyisége egyik évről a másikra, 1982 és 1983 között duplájára nőtt az afgán-pakisztáni határvidéken, 1984-ben pedig már Pakisztán exportálta a világpiacon megjelenő heroin 70%-át.
Amerikai katonák "stratégiailag fontos" mákültetvényeket védelmeznek
Hekmatiar harcosai mákot ültettek, egy másik modzshedin vezér, Szajed Ahmed Gailani a török "Szürke farkasokkal" létrehozta a "Pathan" ópiumkereskedő szindikátust. Gailani Afganisztán egyik gazdag arisztrokratája volt, kapcsolatban állt Zahir Sah volt királlyal is. Kabulban működött egy díler hálózata, a kábítószer csempészetet pedig a szaudiak védőszárnya alatt űzte. Hekmatiar maga hat heroin-előállító laboratorium tulajdonosa volt Beludzsisztán tartományban.
Hekmatiar és Gailani Vang Pao, Phoumi Nosavan és Khun Sa -ők voltak az "Arany Háromszög" CIA által támogatott hadurai- nyomdokaiba lépett.
Az 1980-as években Pakisztán a politikai korrupció szinonimája lett. A korrupció gyökere Iszlamabad katonai huntájának Reagan elnök modzsahedinjeinek nyújtott támogatása volt. Egy amerikai kormánytisztviselő korabeli idézete:
Hekmatiar első számú katonai vezetői, szoros kapcsolatot ápolva a pakisztáni titkosszolgálattal Pakisztán délnyugati részén található laboratóriumokban állítják elő a heroint. Az ISI közreműködik a heroinnal kapcsolatos műveletekben."
Két magas rangú pakisztáni katonatisztet 220 kg heroin szállítása közben elfogtak, felelősségre vonás nem történt. Az "Arany Félholdban" készült heroin uralta az USA piacának 60%-át. Az USA városainak utcáin jellegzetes pecséttel ellátott hasis téglák jelentek meg: a jel két keresztbe tett AK-47-es gépkarabély volt, körülötte a felirat: "A szovjet füstje". 1982-től 1992-ig -ez volt az az időszak, mialatt a CIA rendkívül aktívan beavatkozott Afganisztán ügyeibe- a heroinfüggők száma 50%-kal növekedett az USA-ban. Az afgán herointitkokat őrző szekrényben még sok csontváz van...
A mákgubón ejtett vágásokkal nyerik ki azt az alapanyagot, amiből később heroin készül
Kiirthatatlan ópiumültetvények - Főleg ha senki nem is akarja kiirtani azokat
Afganisztán kormányzata bejelentette, hogy országukban az elkövetkező öt év folyamán 50%-kal szándékoznak csökkenteni az ópium termelést és az ópiummák vetésterületét, távlatilag pedig 10-12 év múlva teljes egészében felszámolják a teljes illegális kábítószer vertikumot. Amerika az utóbbi 10 évben dollármilliárdokat költött Afganisztánban az ópiummák termesztése elleni háborúra, ettől függetlenül egyre több ópiumot állítanak elő az országban. Ugyanakkor Washington napról napra hallgathatja azokat a megalapozott vádakat, miszerint szemet huny afelett, hogy az afgán kormány legmagasabb körei is tevékeny résztvevői és haszonélvezői a narkókereskedelemnek - s mindezt azért, hogy Hamid Karzaj afgán elnök hatalmon maradhasson. (Karzaj legközelebbi hozzátartozói ellen is számtalan bizonyíték van...a ford.)
A Kabulban megtartott, a kábítószer kereskedelem elleni időszerű stratégia kidolgozása céljából összehívott speciális nemzetközi konferencián az Afgán Belügyminisztérium vezetői is felszólaltak. Bejelentették, hogy néhány,a témába vágó dokumentum előkészületi stádiumban van, ezek végrehajtásával akarják elérni kitűzött céljaikat, elsősorban az újrafogalmazott "Törvény a kábítószerellenes harcról" célkitűzéseit. Nemrég az ENSZ nyilvánosságra hozta az afgán narkókereskedelemről szóló jelentését. Megállapításai közt szerepel, hogy ez az ország adja a világ herointermelésének 74%-át.
Az USA kormányzata is előállt saját adataival. Ezek arról tanúskodnak, hogy az ópium alapú kábítószerek előállítása Afganisztánban sokszorosan felülmúlja a 2002. évit, amikor az országot még a tálibok uralták. Washington a narkóhelyzetet tekintve pesszimistább, mint a new-york-i ENSZ központ: szerinte az afgán alvilág állítja elő a világ feketepiacán megjelenő heroin 90%-át. Az ENSZ kábítószerekkel és bűnözéssel foglalkozó szervezete, valamint az amerikai kormányzat szakértői egyformán látják a helyzet rosszabbodásának okait: egyrészt folyamatosan nő a gazdag országok városainak utcáin a heroin iránti kereslet, másrészt Afganisztánban a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül súlyos a gazdasági helyzet, és állandósult a politikai és a katonai krízis.
- Míg korábban a Talibán a narkokereskedelem felszámolásáért küzdött, ellentétben akkori törekvéseivel most növeli a mák vetésterületét, valamint a heroin termelését és annak forgalmazását. Ennek eredményeként emberek ezrei, ha nem milliói halnak meg Afganisztánban és szerte a világban. Amikor a narko ellen harcoltak, az országot teljes egészében a Talibán uralta. Jelenleg a Talibán teljes hatalmát, minden nyomásgyakorlási lehetőségét, a megfélemlítésben és terrorban szerzett tapasztalatát, minden fegyverét és harci alakulatát arra használja, hogy keresztbe tegyen a mák kiirtására tett minden kezdeményezésnek. Paradoxonnak látszik, de a narkókérdés helyzete ma sokkal bonyolultabb, mint azokban az években volt, amikor a tálibok voltak uralmon.
Forrás: VilagHelyzete.com 2017-es cikke
Washington Post / Global Research / Veteran's Today
Írta, fordította és szerkesztette: (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
Washington Post / Global Research / Veteran's Today
Írta, fordította és szerkesztette: (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése