Aloldalak

Külön ROVAT

2021. augusztus 17., kedd

Az igazi ok, amiért a tálibok ilyen gyorsan visszafoglalták Afganisztánt, és amiről a nyugati liberális média nem beszél. - RT News cikke magyarul

Slavoj Zizek: Az igazi ok, amiért a tálibok ilyen gyorsan visszafoglalták Afganisztánt, és amiről a nyugati liberális média nem beszél.
A tálibok 80 000 katonája visszafoglalta Afganisztánt, a városok dominóként dőltek össze, miközben a 300 000 fős, jobban felszerelt és kiképzett kormányerők többnyire elolvadtak és harcképtelenül megadták magukat. Miért történt mindez?

A nyugati média szerint erre több magyarázat is lehet.
1. Az első nyilvánvalóan rasszista: az ottani afgán nép egyszerűen nem elég érett a demokráciához, a vallási fundamentalizmusra vágyik - nevetséges állítás, ha volt már ilyen.

Fél évszázaddal ezelőtt Afganisztán (mérsékelten) felvilágosult ország volt, erős kommunista párttal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párttal, amelynek néhány évig még a hatalmat is sikerült átvennie. Afganisztán csak később vált vallási fundamentalistává, a szovjet megszállásra adott reakcióként, amelynek célja a kommunista hatalom összeomlásának megakadályozása volt.

2. Egy másik magyarázat, amelyet a média ad, a terror, mivel a tálibok könyörtelenül kivégzik azokat, akik ellenzik a politikájukat.

3. Egy másik a hit: a tálibok egyszerűen úgy gondolják, hogy tetteikkel teljesítik az Isten által rájuk rótt feladatot és győzelmük garantált. Így megengedhetik maguknak, hogy türelmesek legyenek, mert az idő az ő oldalukon áll.
Egy összetettebb és reálisabb magyarázat arra, hogy a táliboknak miért sikerült ilyen gyorsan visszafoglalniuk az országot, a folyamatos háború és a korrupció okozta káosz.

Ez okozhatta azt a hitet, hogy még ha a tálib rezsim elnyomást is hozna és a saría törvényt vezetné be, legalább némi biztonságot és rendet garantálna.

Mindezek a magyarázatok azonban úgy tűnik, hogy elkerülik azt az alapvető tényt, amely a liberális nyugati szemlélet számára traumatikus.

Ez pedig a tálibok számára a túlélés semmibe vétele és harcosainak a "mártíromság" vállalására való készsége, hogy ne csak csatában, hanem akár öngyilkos cselekedetekben is meghaljanak. Az a magyarázat, hogy a tálibok mint fundamentalisták "tényleg hisznek" abban, hogy a paradicsomba jutnak, ha mártírként halnak meg, nem elégséges, mivel nem ragadja meg a különbséget az intellektuális belátás értelmében vett hit ("tudom, hogy a mennybe jutok, ez tény") és a hit mint elkötelezett szubjektív álláspont között.

Más szóval, nem veszi figyelembe egy ideológia - jelen esetben a hit hatalmának - anyagi erejét, amely nem egyszerűen a meggyőződésünk erejében rejlik, hanem abban, ahogyan egzisztenciálisan elköteleződünk a hitünk mellett:

nem szubjektumok vagyunk, akik ezt vagy azt a hitet választják, hanem "vagyunk" a hitünk abban az értelemben, hogy ez a hit átitatja az életünket.

Michel Foucault francia filozófust éppen ennek a sajátosságnak köszönhetően nyűgözte le annyira az 1978-as iszlám forradalom, hogy kétszer is ellátogatott Iránba. 

Ami ott lenyűgözte, az nem csupán a mártíromság elfogadásának és a saját életünk elvesztésével szembeni közömbösségnek az álláspontja volt; "az "igazság történetének" egy nagyon sajátos elbeszélésével foglalkozott, hangsúlyozva az igazmondás pártos és agonisztikus formáját, valamint a harc és a megpróbáltatások révén történő átalakulást, szemben a modern nyugati hatalom pacifikáló, semlegesítő és normalizáló formáival".

Ennek a pontnak a megértéséhez döntő fontosságú a történeti-politikai diskurzusban működő igazságfelfogás, az igazság részleges, a partizánok számára fenntartott felfogása."

Vagy ahogyan maga Foucault fogalmazott:

"Ha ez a szubjektum, aki a jogról (vagy inkább a jogokról) beszél, az igazságot mondja, akkor ez az igazság már nem a filozófus egyetemes igazsága. Igaz, hogy ez az általános háborúról szóló diskurzus, ez a diskurzus, amely a háborút a béke alatt próbálja értelmezni, valóban kísérlet a csata egészének leírására és a háború általános menetének rekonstruálására.

De ettől még nem totalizáló vagy semleges diskurzus; ez mindig perspektivikus diskurzus. A teljesség csak annyiban érdekli, amennyiben azt egyoldalúan, torzítva, a saját szemszögéből látja. Az igazság, más szóval, olyan igazság, amely csak a maga harci pozíciójából, a győzelemre törekvés és végső soron, úgyszólván magának a beszélő szubjektumnak a túlélése szempontjából vethető be."


Elutasítható-e az ilyen elkötelezett diskurzus, mint a premodern "primitív" társadalom jele, amely még nem lépett be a modern individualizmusba? És vajon mai újjáéledése a fasiszta visszafejlődés jeleként utasítható-e el?

Aki minimálisan is ismeri a nyugati marxizmust, annak a válasz egyértelmű:
Lukács György  magyar filozófus megmutatta, hogy a marxizmus nem részlegessége ellenére "egyetemesen igaz", hanem azért, mert "részleges", csak egy adott szubjektív pozícióból hozzáférhető.

Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni ezzel a nézettel, de tény, hogy amit Foucault a távoli Iránban keresett - az igazságmondás agonisztikus ("háborús") formáját -, az már erőteljesen jelen volt abban a marxista nézetben, hogy
az osztályharcban való megragadottság nem akadálya a történelem "objektív" megismerésének, hanem feltétele.

A tudás szokásos pozitivista felfogása, mint a valóság "objektív" (nem részrehajló) megközelítése, amelyet nem torzít el egy adott szubjektív elkötelezettség - amit Foucault úgy jellemzett, mint 
.com/static/557a07d5e4b05fe7bf112c19/t/57ceba392e69cf210230e0d6/1434409802334/
a modern nyugati hatalom pacifikáló, semlegesítő és normalizáló formáit" - a legtisztább ideológia - az "ideológia végének" ideológiája.
Egyfelől van nem ideológiai "objektív" szakértői tudás. Másfelől szétszórt egyénekkel rendelkezünk, akik mindegyike a maga sajátos "öngondoskodására" (ezt a kifejezést használta Foucault, amikor elhagyta iráni tapasztalatát), azokra az apró dolgokra összpontosít, amelyek örömet okoznak az életében.

Ebből a liberális individualizmus nézőpontjából az egyetemes elkötelezettség, különösen, ha az élet kockáztatásával jár, gyanús és "irracionális"...

Itt egy érdekes paradoxonnal találkozunk: 
miközben kétséges, hogy a hagyományos marxizmus meggyőző magyarázatot adhat a tálibok sikerére, tökéletes európai példát szolgáltatott arra, amit Foucault Iránban keresett (és ami most Afganisztánban lenyűgöz bennünket), egy olyan példát, amely nem vallási fundamentalizmussal, hanem csupán a jobb életért való kollektív elkötelezettséggel járt együtt.

A globális kapitalizmus győzelme után a kollektív elkötelezettségnek ezt a szellemét elnyomták, és most ez az elnyomott magatartás a vallási fundamentalizmus álcájában látszik visszatérni.


El tudjuk-e képzelni az elfojtás visszatérését a kollektív emancipációs elkötelezettség megfelelő formájában? Valóban. Nemcsak elképzelhetjük, hanem már most is nagy erővel kopogtat az ajtónkon.

Említsük csak meg a globális felmelegedési katasztrófát - ez nagyszabású kollektív cselekvésre szólít fel, amely a mártíromság sajátos formáit követeli meg, feláldozva sok olyan élvezetet, amelyhez hozzászoktunk.

Ha valóban meg akarjuk változtatni egész életmódunkat, akkor az individualista "öngondoskodást", amely az élvezetek használatára összpontosít, fel kell váltani.

A szakértői tudomány önmagában nem fogja elvégezni a feladatot - olyan tudománynak kell lennie, amely a legmélyebb kollektív elkötelezettségben gyökerezik.
EZ legyen a válaszunk a táliboknak.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: SBG Buddha - VilagHelyzete

Forrás: RT News
➽ Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek: ➽

► Az amerikai kivonulás szimbóluma: A Kabulból induló amerikai repülőn holttest lóg, de emberi maradványokat találtak a futóműben is!

► Mit tanít Afganisztán 'Saigon pillanata' Amerika "humanitárius háborúiról"? - RT News fontos cikk magyarul

► CIA drogtörténelem - Amiről a közvélemény alig tud! Afganisztán és az amerikaiak által létrehozott tálibok miatt aktuálisabb, mint valaha

► CIA drogtörténelmi leleplezés: Tűz pusztított a CIA főhadiszállásán Lengley-ben, ahol hatalmas droglabort és raktárat találtak a tűzoltók!Itt a háttér!

► Óriási botrány (lenne): Amerikai katonák így vadásztak le civileket az utcán Irakban szórakozásból (Háborús bűncselekmények)

► Kegyetlen igazság milliárdosok háborús játékáról - csak erős idegzetűeknek

► RON PAUL elképesztő "Mi lenne, ha" beszéde - Nem csoda, hogy mindenáron el akarják tenni láb alól

► Megdöbbentő videó az igazságról - A "terrorizmus elleni háború" valódi oka

► Az igazság itt van ! Szíria és a Közel-Kelet valódi történelmi háttere

► Hős vagy áruló Bradley Manning az igazság kiderülése miatt ? Az USA kettős mércéje és egy rendőrállam kialakulása

► A NATO háborút akar - De te mire vársz ? - Szellemi mozgósítás az igazságra

► Igazságok a Nyugat közel-keleti beavatkozásai és a párhuzamos társadalmak kialakítása mögött - Interjú Maróth Miklós akadémikussal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése