Angela Merkel német kancellár támogatta az EU javasolt nyugat-balkáni bővítését.
A szeptemberben leköszönő Merkel kijelentette, hogy
az Európai Uniónak nagyon is saját érdeke, hogy a [bővítési] folyamatot itt előrevigye".
A nyilatkozatok tegnap hangzottak el egy videokonferencián, amelyen Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó kormányfője, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vett részt.
A konferenciát követően von der Leyen újságíróknak elmondta, hogy
Elsődleges prioritásunk a bővítési menetrend felgyorsítása az egész régióban és nyugat-balkáni partnereink támogatása abban, hogy végrehajtsák az európai úton való előrehaladásukhoz szükséges reformokat".
Ezek a tárgyalások azonban nehézségekbe ütköztek. Bulgária például nyelvi és történelmi viták miatt ellenezte Észak-Macedónia csatlakozását; Szerbia és Koszovó továbbra is határvitában áll, amely a nemzetközi színtérre is átterjedt; öt uniós ország - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - pedig el sem ismeri Koszovó államát.
Mindazonáltal az EU nyugat-balkáni terjeszkedési törekvéseinek nagyobb lendületet adott az a tény, hogy Szlovénia vette át az Európai Tanács hat hónapos soros elnökségét. Janez Jansa szlovén miniszterelnök egyik ambíciója, hogy a tárgyalások ismét sínen legyenek és a nyugat-balkáni államok 2025-re készen álljanak az uniós csatlakozásra.
Az EU-nak azonban saját maga is komoly problémákkal kell szembenéznie, ha továbbra is elkötelezett a nyugat-balkáni bővítés mellett. A bővítés nem olcsó, és amikor ez a hat ország végül csatlakozik a blokkhoz, az uniós források nettó kedvezményezettjei lesznek.
A Balkán Európában Szakpolitikai Tanácsadó Csoport elismerte, hogy "nyilvánvalóvá vált, hogy a régió gyenge gazdaságai nehezen fogják elérni a társadalmi-gazdasági konvergenciát jelentősebb uniós támogatás nélkül".
Ez pedig felvet egy másik kérdést: ki fogja ezt fizetni?
Most, hogy az Egyesült Királyság, amely az EU költségvetésének második legnagyobb befizetője volt, nincs többé, a blokk nem engedheti meg magának, hogy olyan könnyelműen bánjon a pénzzel, mint a múltban. A pénzt azonban valahonnan elő kell teremteni.
Ez azonban nem fogja megakadályozni az EU bővítését, mert ez benne van a DNS-ében. Emlékszem, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke 2007-ben azt nyilatkozta, hogy az EU az első "nem birodalmi birodalom". Semmi, amit az EU azóta tett, nem változtatta meg a véleményemet arról, hogy Barroso igazat mondott állításában. És most a Nyugat-Balkánon ismét ennek vagyunk tanúi.
A Brexit valójában soha nem történt volna meg, ha az EU nem döntött volna úgy, hogy a század első évtizedében kelet felé terjeszkedik. Így az EU tulajdonképpen feláldozta a második legnagyobb pénzügyi befizetőjét azon államok javára, amelyek a kasszából vesznek.
És miért teszi ezt az EU?
Nos, a válasz az Oroszországtól való megszállott félelem, és ezt látjuk most is, amikor a Nyugat-Balkánról van szó. A tegnapi videokonferenciát követően Merkel például arra utalt, hogy az EU-nak érdekében áll a régióba való beköltözés, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína növekvő befolyását, bár óvatos volt, hogy ne nevezze meg az országokat.
A Balkán nagy része ugyanis energiaellátás szempontjából Oroszországtól függ, és a legtöbb ország az orosz Szputnyik V vakcinát használja a járvány / válság kezelésére.
Kína is növeli pénzügyi befolyását a Nyugat-Balkánon és eddig 2,4 milliárd dollárt fektetett be a régióban, valamint 6,8 milliárd dollárt nyújtott strukturális hitelek formájában.
A kínaiak számára a Balkán lehet a kapu ahhoz, hogy még nagyobb befolyással rendelkezzenek Európában, amit az EU, úgy tűnik, eltökélten meg akar akadályozni.
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az Egyesült Államokat sem, mivel a Biden-kormány várhatóan proaktívabb szerepet fog vállalni a régióban.
Az USA jobban szeretné, ha a Nyugat-Balkán az EU pályájára kerülne, mint Oroszországéra vagy Kínáéra. Biden Szerbiával kapcsolatban különösen érzékeny és olyan pletykák keringtek, hogy az USA a régió határainak etnikai alapon történő újrarajzolását támogatja, bár ezt a Fehér Ház cáfolta.
Mindazonáltal elképzelhetetlen lenne, hogy a Biden-kormányzat ne akarja ráerőltetni akaratát a Nyugat-Balkánra, olyan nagy a tét.
Összefoglalva tehát, az egész egy zűrzavar és a balkáni államokat ismét egy nagyobb geopolitikai játszma bábujaként használják fel.
1. Az EU fel akarja gyorsítani a csatlakozást, de ezt komoly pénzügyi és kulturális problémák nehezítik.
2. Az EU-val való megállapodás hiányában Oroszország és Kína növeli politikai és pénzügyi befolyását a régióban.
3. A szárnyak mögött pedig az USA áll, amely eltökélt szándéka, hogy a Balkán nyugatra és ne keletre nézzen.
Mindannyiunknak emlékeznünk kell arra, hogy a Balkán egy politikai és kulturális tűzfészek.
A válságok ebben a feszült térségben mérhetetlen nyomorúsághoz vezettek a múlt században és vigyáznunk kell, hogy ne ismételjük meg ugyanazokat a hibákat ebben a században.
Forrás: RT News
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése