Újabb valóra vált összeesküvés-elmélet? Fiatal emberek vérét felhasználni az öregedés lassítására. A Szilícium-völgy egyik biotechnológiai cége milliárdokat fektet be az öregedés 'meghackelésébe'. - Erről írt a Newsweek. Csak egy kis ízelítőt szerettem volna adni nektek a cikkből, de annyira érdekesnek találtam, hogy a végén az első szótól az utolsóig lefordítottam nektek ezt a hatalmas olvasmányt. (SBG Buddha - VilagHelyzete)
Lassíthatja-e a fiatalok vére az öregedést? A Szilícium-völgy milliárdokban kötött fogadást, hogy igen. A biotechnológiai startupok megpróbálják feltörni az öregedés folyamatát és ezzel a legpusztítóbb betegségeket is megelőzni.
https://twitter.com/Newsweek/status/1379816438312095748?
A Newsweek akkori erről szóló cikke:
https://www.newsweek.com/2021/04/16/can-blood-young-people-slow-aging-silicon-valley-has-bet-billions-it-will-1581447.html
A spanyol Grifols cég tavaly nagy port kavart, amikor más cégekkel együtt közel kétszeres árat ajánlott a koronavírusos betegek kísérleti kezeléséhez szükséges véradásért.
Az idahói Brigham Young Egyetemnek felfüggesztéssel kellett fenyegetnie néhány vállalkozó szellemű diákot, hogy visszatartsa őket a SarsCov-2-vel való szándékos megfertőzésre irányuló kísérletektől. A kísérlet azonban kudarcot vallott és most a barcelonai székhelyű cég azt reméli, hogy valami sokkal értékesebbet nyerhet a fiatal önkéntesek vérplazmájából:
egy olyan mikroszkopikus molekulacsoportot, amely visszafordíthatja magát az öregedés folyamatát.
Az év elején a Grifols 146 millió dolláros üzletet kötött az Alkahest felvásárlásáról, a Stanford Egyetem idegkutatója, Tony Wyss-Coray által alapított céggel, aki Saul Villedával együtt 2011-ben és 2014-ben megjelent tudományos publikációkban mutatta ki, hogy a fiatal egerek vére csodának tűnő helyreállító hatással van az idős egerek agyára.
A felfedezés a gerotudománynak nevezett forró kutatási területhez járul hozzá, amely "azon molekuláris és sejtszintű mechanizmusok megértésére törekszik, amelyek az öregedést az idősebb felnőttkor gyakori krónikus állapotainak és betegségeinek egyik fő kockázati tényezőjévé és mozgatórugójává teszik" - olvasható a National Institutes of Health közleményében.
https://twitter.com/Newsweek/status/1379816438312095748?
A Newsweek akkori erről szóló cikke:
https://www.newsweek.com/2021/04/16/can-blood-young-people-slow-aging-silicon-valley-has-bet-billions-it-will-1581447.html
Can blood from young people slow aging? Silicon Valley has bet billions it will. Biotech startups are trying to hack the process of aging and, in the process, stave off the most devastating diseases. https://t.co/9UrybPxqsL pic.twitter.com/wYWFhK4tAS
— Newsweek (@Newsweek) April 7, 2021
Az idahói Brigham Young Egyetemnek felfüggesztéssel kellett fenyegetnie néhány vállalkozó szellemű diákot, hogy visszatartsa őket a SarsCov-2-vel való szándékos megfertőzésre irányuló kísérletektől. A kísérlet azonban kudarcot vallott és most a barcelonai székhelyű cég azt reméli, hogy valami sokkal értékesebbet nyerhet a fiatal önkéntesek vérplazmájából:
egy olyan mikroszkopikus molekulacsoportot, amely visszafordíthatja magát az öregedés folyamatát.
A felfedezés a gerotudománynak nevezett forró kutatási területhez járul hozzá, amely "azon molekuláris és sejtszintű mechanizmusok megértésére törekszik, amelyek az öregedést az idősebb felnőttkor gyakori krónikus állapotainak és betegségeinek egyik fő kockázati tényezőjévé és mozgatórugójává teszik" - olvasható a National Institutes of Health közleményében.
Az elmúlt 6 évben az Alkahest több mint 8000 olyan fehérjét azonosított a vérben, amelyek terápiaként ígéretesnek tűnnek. A Grifols és az ő erőfeszítései legalább hat fázisban 2 vizsgálatot eredményeztek, amelyek már befejeződtek vagy folyamatban vannak az időskori betegségek széles körének, köztük az Alzheimer- és a Parkinson-kórnak a kezelésére is szolgálhatnak.
Az Alkahest és egyre több más gerotudományos egészségügyi startup jelzi, hogy az emberiség előtt álló legnehezebben kezelhető betegségek némelyikével kapcsolatos gondolkodásmód megváltozik.
Ahelyett, hogy kizárólag az egyes betegségek, például a szívbetegségek, a rák, az Alzheimer-kór és az ízületi gyulladás - vagy éppen a koronavírus - etiológiájára összpontosítanának, a gerotudósok megpróbálják megérteni, hogyan kapcsolódnak ezek a betegségek az egyetlen legnagyobb kockázati tényezőhöz: az emberi öregedéshez.
Céljuk, hogy megfejtsék magát az öregedés folyamatát, és ezzel késleltessék vagy megakadályozzák az öregedéssel leginkább összefüggésbe hozható betegségek kialakulását.
Az a gondolat, hogy az öregedés és a betegségek kéz a kézben járnak, természetesen nem újdonság. Ami újdonság, az a tudósok újdonsült bizalma abban, hogy az "öregedés" mérhető, visszafejthető és irányítható.
A közelmúltig "a betegségekkel foglalkozó emberek nem gondolták, hogy az öregedés módosítható" - mondja Felipe Sierra, aki nemrég vonult nyugdíjba az NIH-hoz tartozó Nemzeti Öregedéskutató Intézet öregedésbiológiai részlegének igazgatójaként.
Felipe Sierra, aki nemrég vonult nyugdíjba az NIH-hoz tartozó Nemzeti Öregedéskutató Intézet öregedésbiológiai részlegének igazgatójaként.
Az eredmény a befektetési célú dollármilliók áradata, a kutatás robbanásszerű növekedése azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi romlik el a testünkben, amikor öregszünk és a klinikai eredmények ígéretesek, ahogy haladunk az úton.
A világjárványt megelőző hónapokban a befektetők dollármilliárdokkal támogatták a biotechnológiai cégeket, amelyek célja az új tudomány kereskedelmi hasznosítása volt. Egyes biotechnológiai cégek olyan gyógyszereket és infúziókat fejlesztenek, amelyek célja a zombiszerű sejtek és az öregedéssel felhalmozódó anyagcsere-szemét eltüntetése.
Mások azt remélik, hogy új lendületet tudnak adni a lankadó sejtkomponenseknek, például az őssejteknek, vagy hogy a testet jótékony cselekvésre sarkallják homályos hormonok vagy fehérjék hozzáadásával, amelyek az öregedéssel csökkenek. Az NIA igazgatója, Richard Hodes nemrégiben bejelentette, hogy a következő öt évben mintegy 100 millió dollárt kíván költeni a "sejtek öregedésének" megértését célzó alapkutatásokra.
- mondta Nir Barzilai, a Yeshiva Egyetem Albert Einstein Orvosi Főiskoláján működő Idősödéskutató Intézet alapító igazgatója, és egy mitokondriális egészséget célzó cég alapítója.
Bár ezeknek az erőfeszítéseknek a túlnyomó többsége még preklinikai fejlesztés alatt áll, több közülük nemrég került be az FDA vizsgálataiba és néhány éven belül potenciálisan piacra kerülhet. Némelyik már most is megjelenik a szürke piacon, ami aggodalmakat kelt azzal kapcsolatban, hogy az öregedés elleni kígyóolajjal házalnak a szélhámosok.
Mások eközben aggódnak, hogy mi történhet, ha ezek a gyógyszerek valóban beváltják az ígéretüket:
- Vajon szegény fiatalokat kényszerítenek-e arra, hogy eladják a vérüket idős milliárdosoknak?
Az Alkahest és egyre több más gerotudományos egészségügyi startup jelzi, hogy az emberiség előtt álló legnehezebben kezelhető betegségek némelyikével kapcsolatos gondolkodásmód megváltozik.
Ahelyett, hogy kizárólag az egyes betegségek, például a szívbetegségek, a rák, az Alzheimer-kór és az ízületi gyulladás - vagy éppen a koronavírus - etiológiájára összpontosítanának, a gerotudósok megpróbálják megérteni, hogyan kapcsolódnak ezek a betegségek az egyetlen legnagyobb kockázati tényezőhöz: az emberi öregedéshez.
Az a gondolat, hogy az öregedés és a betegségek kéz a kézben járnak, természetesen nem újdonság. Ami újdonság, az a tudósok újdonsült bizalma abban, hogy az "öregedés" mérhető, visszafejthető és irányítható.
A közelmúltig "a betegségekkel foglalkozó emberek nem gondolták, hogy az öregedés módosítható" - mondja Felipe Sierra, aki nemrég vonult nyugdíjba az NIH-hoz tartozó Nemzeti Öregedéskutató Intézet öregedésbiológiai részlegének igazgatójaként.
Valójában sok orvosi könyvben ez áll: Mivel az öregedést nem tudjuk megváltoztatni, ezért beszéljünk inkább a koleszterinszintről és az elhízásról. Az Alzheimer-kór esetében az öregedés a fő kockázati tényező - de beszéljünk inkább a béta-amiloid fehérjék felhalmozódásáról az agyban. Most ez kezd megváltozni."
A világjárványt megelőző hónapokban a befektetők dollármilliárdokkal támogatták a biotechnológiai cégeket, amelyek célja az új tudomány kereskedelmi hasznosítása volt. Egyes biotechnológiai cégek olyan gyógyszereket és infúziókat fejlesztenek, amelyek célja a zombiszerű sejtek és az öregedéssel felhalmozódó anyagcsere-szemét eltüntetése.
Mások azt remélik, hogy új lendületet tudnak adni a lankadó sejtkomponenseknek, például az őssejteknek, vagy hogy a testet jótékony cselekvésre sarkallják homályos hormonok vagy fehérjék hozzáadásával, amelyek az öregedéssel csökkenek. Az NIA igazgatója, Richard Hodes nemrégiben bejelentette, hogy a következő öt évben mintegy 100 millió dollárt kíván költeni a "sejtek öregedésének" megértését célzó alapkutatásokra.
"Fogalma sincs, hány ember érdeklődik a hosszú életbe való pénzbefektetés iránt."
"Dollármilliárdokról van szó."
Bár ezeknek az erőfeszítéseknek a túlnyomó többsége még preklinikai fejlesztés alatt áll, több közülük nemrég került be az FDA vizsgálataiba és néhány éven belül potenciálisan piacra kerülhet. Némelyik már most is megjelenik a szürke piacon, ami aggodalmakat kelt azzal kapcsolatban, hogy az öregedés elleni kígyóolajjal házalnak a szélhámosok.
Mások eközben aggódnak, hogy mi történhet, ha ezek a gyógyszerek valóban beváltják az ígéretüket:
- Vajon szegény fiatalokat kényszerítenek-e arra, hogy eladják a vérüket idős milliárdosoknak?
- Vajon a varázslatos öregedésgátló tabletták a Park Avenue-i és hollywoodi gazdagok provinciájává válnak-e, mint az arcfelvarrás, a hajbeültetés és a botoxinjekciók?
- Mi, szenilis parasztok, kénytelenek leszünk majd nézni, ahogy ők visszafelé öregszenek, miközben mi hagyjuk magunkat elsorvadni és meghalni?
Az öregség meghekkelése
Az öregedés általában nem végződik jól. Annak ellenére, hogy az emberiség várható élettartama jelentősen megnőtt - az elmúlt 150 évben számos fejlett országban majdnem megduplázódott, bár a világjárvány miatt az elmúlt évben visszaesett -, még mindig nem találtuk meg a módját, hogy megállítsuk az idő könyörtelen múlását a testünkön.
Amikor megöregszünk, immunrendszerünk kezd leépülni, ami egy alacsony szintű gyulladásos állapotot hoz létre, amely elnyomja a sejtek regenerálódását és fájdalmakhoz vezet. Lehet, hogy tovább élünk, de fájdalmaink vannak. Mivel a mitokondriumaink már nem képesek hatékonyan energiát termelni a sejtjeink számára, a nehezen megszerzett plusz évek nagy részét délutáni szunyókálással töltjük. Ahogy őssejtjeink letargikusak és nyugodtak lesznek, izomtömegünk csökken és csontjaink egyre törékenyebbé válnak. Röviden, a testünk szétesik.
Az első utalást arra, hogy az öregedés biológiájának meghekkelése lehetséges, egy alacsonyrendű gilisztafajon végzett laboratóriumi kísérletsorozat adta, ami eléggé valószínűtlen.
Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az egypetéjű ikrekkel végzett vizsgálatok már kimutatták, hogy az emberek hosszú élettartamának körülbelül 30 százaléka a genetikának tulajdonítható. A legtöbb tudós azonban úgy vélte, hogy az öregedés folyamata túlságosan összetett jelenség ahhoz, hogy egyszerűen néhány gén módosításával vagy egy tabletta szedésével befolyásolni lehessen.
Aztán 1993-ban Cynthia Kenyon, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem biológusa egyetlen gén mutációjával három hétről hat hétre növelte egy féreg élettartamát. A munka felvetette olyan gyógyszerek lehetőségét, amelyek növelhetik a hosszú élettartamot anélkül, hogy konkrét betegségeket céloznának meg. Azt sugallta, hogy magát az öregedés folyamatát is lehet manipulálni.
Abban az időben a hosszú életért rajongók egy kis csoportja - tudtán kívül - már próbálkozott azzal, amit Kenyon tett a gilisztákon a kalóriakorlátozás gyakorlatával. Ez az ötlet akkor kapott szárnyra, amikor Roy Walford, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem gerontológusa megduplázta a laboratóriumi egerek élettartamát a kalóriabevitelük korlátozásával, majd a gyakorlat hangos szószólója lett az emberek esetében. Az 1980-as években bestsellerek sorát írta, és élete utolsó 30 évében napi 1600 kalóriás étrendet tartott. Ma is láthatjuk a hosszú életű konferenciákon a lefogyott követőit, akik az ebédszünetben aprólékosan kimérik az ételt.
Az új tudományos eredmények most megmagyarázzák, hogy miért lehet mégis valami a biohackelés ezen módszerében. Az embereknél az inzulin az a hormonális jel, amely a sejtjeinket arra készteti, hogy cukrot vegyenek fel és energiává alakítsák.
- Mi, szenilis parasztok, kénytelenek leszünk majd nézni, ahogy ők visszafelé öregszenek, miközben mi hagyjuk magunkat elsorvadni és meghalni?
Az öregség meghekkelése
Az öregedés általában nem végződik jól. Annak ellenére, hogy az emberiség várható élettartama jelentősen megnőtt - az elmúlt 150 évben számos fejlett országban majdnem megduplázódott, bár a világjárvány miatt az elmúlt évben visszaesett -, még mindig nem találtuk meg a módját, hogy megállítsuk az idő könyörtelen múlását a testünkön.
Idős emberek jógáznak egy idősek otthonában, hogy hajlékonyak maradjanak; a Szilícium-völgy saját megoldáson dolgozik az időskori mobilitási és egyéb problémákra.
Az első utalást arra, hogy az öregedés biológiájának meghekkelése lehetséges, egy alacsonyrendű gilisztafajon végzett laboratóriumi kísérletsorozat adta, ami eléggé valószínűtlen.
Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az egypetéjű ikrekkel végzett vizsgálatok már kimutatták, hogy az emberek hosszú élettartamának körülbelül 30 százaléka a genetikának tulajdonítható. A legtöbb tudós azonban úgy vélte, hogy az öregedés folyamata túlságosan összetett jelenség ahhoz, hogy egyszerűen néhány gén módosításával vagy egy tabletta szedésével befolyásolni lehessen.
Aztán 1993-ban Cynthia Kenyon, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem biológusa egyetlen gén mutációjával három hétről hat hétre növelte egy féreg élettartamát. A munka felvetette olyan gyógyszerek lehetőségét, amelyek növelhetik a hosszú élettartamot anélkül, hogy konkrét betegségeket céloznának meg. Azt sugallta, hogy magát az öregedés folyamatát is lehet manipulálni.
Abban az időben a hosszú életért rajongók egy kis csoportja - tudtán kívül - már próbálkozott azzal, amit Kenyon tett a gilisztákon a kalóriakorlátozás gyakorlatával. Ez az ötlet akkor kapott szárnyra, amikor Roy Walford, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem gerontológusa megduplázta a laboratóriumi egerek élettartamát a kalóriabevitelük korlátozásával, majd a gyakorlat hangos szószólója lett az emberek esetében. Az 1980-as években bestsellerek sorát írta, és élete utolsó 30 évében napi 1600 kalóriás étrendet tartott. Ma is láthatjuk a hosszú életű konferenciákon a lefogyott követőit, akik az ebédszünetben aprólékosan kimérik az ételt.
Az új tudományos eredmények most megmagyarázzák, hogy miért lehet mégis valami a biohackelés ezen módszerében. Az embereknél az inzulin az a hormonális jel, amely a sejtjeinket arra készteti, hogy cukrot vegyenek fel és energiává alakítsák.
Az inzulin egy közeli rokon hormon, az 1-es inzulinszerű növekedési faktor (IGF1) mellett számos más sejtfolyamatot is befolyásol, többek között a sejtosztódás sebességét, amely sokak szerint közvetlen kapcsolatban áll az öregedéssel. Amikor az emberekben az inzulin és az IGF1, illetve a férgekben az analóg vegyületeket visszavesszük - mert éhezünk, vagy mert a géneket megbütykölték -, egy sor sejtjavító mechanizmus, amely normális esetben készenléti állapotban van, nagy sebességre kapcsol.
Az alkalmazkodásnak az evolúció szempontjából van értelme.
Az őskorban a hiány hosszú időszakai a bőség értékes időszakaival váltakoztak. Mivel nem lehetett tudni, meddig tartanak a jó idők, őseink kifejlesztették azt a képességet, hogy a lehető leggyorsabban növekedjenek és építsenek zsírt és izmot. A lakomák hatására a szervezet inzulint és IGF1-et szabadított fel, ami lehetővé tette, hogy sejtjeink elkezdjék a glükóz felszívását és arra ösztönözte őket, hogy energiát öntsenek a sejtek szaporodásába és regenerációjába mindaddig, amíg az inzulinszintünk magas marad.
Béta-amiloid plakkok és tau az agyban.
Az emberi test védi a már meglévő sejteket: több enzimet termel, hogy a fehérjék ne tudjanak félrecsúszni, felpörgeti a sérült DNS javítására szolgáló gépezetet és lebontja a sejttörmeléket és a hibás sejteket, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagyna és olyan részeket keres, amelyekből a szűkös napokon át táplálhatja egészségesebb sejtjeit. Eközben eltakarítja a sejtszemetet, amely - különösen ahogy öregszünk - valószínűleg elősegíti az alacsony szintű gyulladást.
Jelenleg nincs az FDA által jóváhagyott indikáció olyan gyógyszerekre, amelyek magát az öregedési folyamatot célozzák meg.
A jóváhagyáshoz a gyógyszereknek egy adott betegséget kell megcélozniuk. Nem véletlen, hogy néhány gerontológus a népszerű cukorbetegség elleni gyógyszert, a metformint választotta "mintául" az FDA által jóváhagyott öregedésgátló gyógyszerek új osztályának. Úgy hat, hogy befolyásolja a szervezet inzulinérzékenységét és hatással lehet az anyagcsere ütemére és az energiafelhasználásra. Ha a most folyó vizsgálatok megerősítik a hatékonyságát és megkapja a jóváhagyást, akkor ez a gyógyszerek egy teljesen új szabályozási kategóriáját hozná létre, amely a konkrét betegségek kezelése helyett inkább azt fogja megakadályozni, hogy a testünk tovább romoljon, ha már kialakult egy ilyen betegség.
Az öregedés generálja a betegségeket. Ez a mi szempontunk. Ha megállítjuk az öregedést, az nem generál tovább betegségeket." - mondja a tanulmányt vezető Albert Einstein Barzilai.
A molekuláris biológusok a 2000-es évek elején felfedeztek egy másik fontos módot az öregedési folyamat manipulálására azáltal, hogy a pékélesztő, a gyümölcslegyek és a férgek törzseit úgy tenyésztették, hogy azok tovább éljenek. Szekvenálták a legkitartóbb törzsek genomját, majd visszamenőleg azonosították azokat a specifikus genetikai variánsokat, amelyek a jelek szerint összefüggésbe hozhatók a megnövekedett élettartammal.
Ez vezetett el az mTOR-hoz, egy olyan genetikai variánshoz, amely a rapamicin nevű öregedésgátló gyógyszer célpontja, és amely jelenleg klinikai vizsgálatok alatt áll.
E tudományos erőfeszítések között szerepel a Washingtoni Egyetemen a kutyák öregedését vizsgáló hatalmas longitudinális vizsgálat, amelybe 30 000 kutyát vontak be, és 500 szerencsés kutyust terveznek kiválasztani, akik részt vesznek egy rapamicin-kísérletben.
A világ kutatóintézeteiben folytatódik a vadászat a többi "vezérlőgomb" után, amelyeket gyógyszerekkel lehetne megcélozni. Egy harmadik megközelítés az AMP-Kináz nevű enzim termelését növelné, amely a fogyasztásra rendelkezésre álló energia szintje alapján modulálja a sejtfolyamatokat, például a növekedést és az anyagcserét. Az elmúlt években ez is egy másik ígéretes célpontként jelent meg, számos más, a jelek szerint az életkor előrehaladtával csökkenő molekulával, hormonnal és fehérjével együtt, amelyek kulcsszerepet játszanak a sejtek javításában, regenerációjában, védelmében és hatékony működésében.
Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem Rochester Öregedéskutató Központjának társigazgatója és kollégái 18 rágcsálófajt, köztük hódokat, hörcsögöket és egereket hasonlítottak össze, hosszú élettartam szerint rendezték őket, és érdekes mintákat kerestek.
Lényeges, hogy azt találták, hogy a sérült DNS - a molekuláris szintű sejtes tervrajzok, amelyek minden egyes sejtünkben megtalálhatóak - "erőteljesebb" javítása a jelek szerint együtt fejlődik a hosszú életkorral. Más szóval, azok a fajok, amelyek tovább élnek, robusztusabban képesek kijavítani azokat a problémákat, amelyek az öregedéssel elkerülhetetlenül jelentkeznek. A kutatást nemrég publikálták a Cell című folyóiratban.
Gorbunova a legizgalmasabb munkáját a hosszú élettartam területén a meztelen vakondpatkánnyal végezte, amely egy szőrtelen, ráncos rágcsáló, hódszerű metszőfogakkal, amely Kelet-Afrikában alagutakban él. A patkány, amelyet néha a "homokos kiskutya" becenéven emlegetnek, szokatlanul hosszú élettartamú - 30 év, tízszer hosszabb, mint közeli rokona, az észak-amerikai mezei egér, amely ritkán éri meg a három évet.
Gorbunova a vakondpatkányok szívósságának nagy részét a hialuronsav bőséges mennyiségének tulajdonítja, amely a bőr egyik fő alkotóeleme és részt vesz a szövetek regenerációjában. Bár az egerek és az emberek is rendelkeznek hialuronsavval, a meztelen vakondpatkányok szövetei "telítettek vele" - mondja Gorbunova. Amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és más, a jelek szerint enyhíti a korral gyakran felhalmozódó krónikus, kiterjedt gyulladás romboló következményeit, úgy tűnik, a hialuronsav bősége a rosszindulatú rákos sejtek növekedését is megakadályozza.
Gorbunova szerint az egér és a meztelen vakondpatkány közötti különbségek könnyen megmagyarázhatók az evolúcióval - a megfelelő alkalmazkodásuk a szaporodási siker esélyeinek növelésére irányul.
"A meztelen vakondpatkány a föld alatt él, és nagyon kevés ragadozója van. És nagyon késői életkorukig szaporodnak. Tehát kifejlesztenék azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi számukra, hogy tovább éljenek és minél tovább lélegezzenek, csak azért, mert megtehetik. Senki sincs, aki megenné őket. És minél tovább élnek, annál több utódjuk lesz."
Ugyanez a logika érvényes az emberekre is - és ez megmagyarázza azt is, hogy miért esik szét a testünk. Sok gerontológus szerint az öregedéssel járó betegségek természetes következményei a modern kori élettartam előrehaladásának, amely ma már évtizedekkel túlnyúlik a reproduktív koron és így nem volt kitéve ugyanannak a rendkívül hatékony evolúciós alakításnak, amely növelhetné túlélési esélyeinket.
Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem Rochester Öregedéskutató Központjának társigazgatója
Nagyon erős összefüggés mutatkozott a különböző fajok élettartama és aközött, hogy mennyire jól javítják a DNS-töréseket. Azt is megnéztük, hogy miért jobb ez. Találtunk egy fehérjét, amely nagyon fontos a DNS-javításban és a hosszú életű fajokban aktívabb". - mondta Gorbunova.
Gorbunova a vakondpatkányok szívósságának nagy részét a hialuronsav bőséges mennyiségének tulajdonítja, amely a bőr egyik fő alkotóeleme és részt vesz a szövetek regenerációjában. Bár az egerek és az emberek is rendelkeznek hialuronsavval, a meztelen vakondpatkányok szövetei "telítettek vele" - mondja Gorbunova. Amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és más, a jelek szerint enyhíti a korral gyakran felhalmozódó krónikus, kiterjedt gyulladás romboló következményeit, úgy tűnik, a hialuronsav bősége a rosszindulatú rákos sejtek növekedését is megakadályozza.
A hyaluronan egy nagyon szép történet, mert látjuk a lehetőségét annak, hogy az emberre is átültethető. Megvan, de nincs belőle túl sok, így azt hiszem, van hová fejlődnünk. Találhatunk módot arra, hogy növeljük a saját hialuronsavszintünket". - mondja Gorbunova.
Az egér számára a legjobb stratégia, hogy több utóda legyen, ha nagyon-nagyon gyorsan szaporodik, mert akkor valaki megeszi, és egyszerűen nincs esélye tovább élni" - magyarázza.
A meztelen vakondpatkány
Ha ezt a munkát evolúciós perspektívába helyezzük, nem kellett volna ilyen sokáig élnünk" - mondja Gerard Karsenty, aki a Columbia Egyetem Orvosi Központjának Genetikai és Fejlődési Tanszékét vezeti.
"Az öregedés az emberiség találmánya. Egyetlen állatfaj sem csapta be sikeresen a saját testét - becsapta a természetet -, kivéve az emberiséget. Az elefántok talán 100 évig élnek, de 100 évig éltek egymillió évvel ezelőtt. Az ember kijátszotta a saját testét."
De mi köze van mindennek Wyss-Coray és Villeda fiatal véréhez?
Regeneráció
Saul Villeda most az UCSF-en vezet egy laboratóriumot egy dombon, amely San Francisco híres Haight-Ashburyjére néz. Kanyargós lépcsők vezetnek egy fluoreszkálóval megvilágított alagsori folyosóra és egy szűkös, faltól falig egérketrecekkel kirakott helyiségcsoportba.
A helyiségben lévő egerek közül sokakban van valami szokatlan:
Két fejjel, két lábbal és kétszer szélesebb testtel járkálnak a ketrecükben.
A dupla szélességű egerek a "parabiózis" néven ismert eljárás termékei, egy olyan technika, amelyet Villeda végzős hallgatóként sajátított el Wyss-Coray laboratóriumában a kísérlethez, amely az Alkahest megalapításához és az öregedés kezelésére irányuló klinikai vérvizsgálatokhoz vezetett. A 19. században a francia tudós, Paul Bert által úttörő módon bevezetett eljárás két rágcsáló keringési rendszerét egyesíti úgy, hogy felvágják a testüket, és összevarrják a sebeiket, így a testük gyógyulás közben összeolvad.
Hogy ezt megtanulhassa Villeda-nak szakértő tanára volt:
Thomas Rando neurológus, aki a hosszú életet tanulmányozza, és a Wyss-Coray szomszédos irodájában dolgozik. Randónak még a 2000-es évek elején jutott először eszébe, hogy felelevenítse ezt a technikát. Úgy vélte, hogy az egyik ok, amiért testünk az öregedéssel elveszíti regenerációs képességét, az az, hogy az őssejtjeink nem kapják meg az aktiválásukhoz szükséges molekuláris szintű jeleket.
Rando nem tudta, mik lehetnek ezek a jelek. De azt tudta, hol találja meg őket - a fiatalabb egerek vérében. A parabiózisban.
Hipotézisének teszteléséhez Rando idős egereket egyesített fiatalabb rágcsálókkal, hogy ugyanazt a keringési rendszert használhassák, majd tesztelte, hogy képesek-e kisebb sebeket begyógyítani.
Az eredmények drámaiak voltak. Az idős egerek sokkal gyorsabban tudták helyrehozni az izmaikban lévő apró szakadásokat, mint a fiatalabb egerekkel nem egyesített társaik. A fiatalabb egerek viszont sokkal lassabban gyógyultak, mint ahogyan azt normális esetben tennék.
Az eredmények üdítőek voltak. Azt sugallták, hogy az őssejteket egyszerűen úgy lehet újraéleszteni, hogy a véráramba visszavezetik azokat a fiatal vérben jelen lévő molekulákat, amelyek beindíthatják őket. A következő lépés az volt, hogy megtalálják a vérben a változásért felelős, a fiatalodást elősegítő specifikus tényezőket. De ez nem lenne könnyű.
"Ez olyan mértékben megy találomra, ahogy csak el lehet képzelni" - figyelmeztetett akkor Rando, megjegyezve, hogy a vérszérumban több ezer fehérje, lipid, cukor és más apró molekula található.
Az Alzheimer-kórt tanulmányozó Wyss-Coray és az akkori doktorandusz Villeda a szomszédból figyelte mindezt és kételkedett abban, hogy hasonló fiatalodást tudnának előidézni az agyban. Bármi is volt a fiatal vérben, ami a regenerációt serkentette, nem tűnt valószínűnek, hogy képes lenne áthatolni a vér-agy gáton, azon a félig áteresztő határon, amely megakadályozza, hogy a keringő vér és az általa szállított áru nagy része bejusson a központi idegrendszerbe.
"De mi mégis megcsináltuk, mert akkoriban végzős hallgató voltam és Tony mindig támogatja az őrült ötleteket" - emlékszik vissza Villeda.
Miután idős és fiatal egereket egyesítettek, Villeda feláldozta az idős egereket, apró szeletekre vágta az agyukat és megfestette őket egy speciális festékkel, amely a bébi neuronokhoz kötődött. Ezután megszámolta az új idegsejtek számát és összehasonlította a hasonlóan idős egerek normál neuronális növekedési szintjével.
Az eredmények, amikor 2014-ben publikálta őket, sokkolták a tudományos világot.
Az új vér infúziója háromszorosára növelte az idős egerek agyában keletkező új idegsejtek számát. De nem ez volt az egyetlen felfedezés. Már korábban kimutatta, hogy az összenőtt öreg-fiatal egérpárok fiatal tagjai sokkal kevesebb új idegsejtet termeltek, mint a fiatal egerek, amelyeket szabadon, az idős unokatestvéreikhez nem kötve hagytak kóborolni. És míg az öreg egerek egyre energikusabbak lettek, a fiatal egerek hirtelen úgy viselkedtek, mintha középkorúak lennének.
Mivel a parabiózis emberi betegek esetében nem jöhet szóba, Villeda és Wyss-Coray megpróbálta ugyanezt a trükköt egyszerű vérplazma-infúzióval megvalósítani. Az eredmények itt is jobbak voltak, mint várták. A térbeli navigációs feladatokban - például egy víz alatti platform megtalálása egy vízzel teli kamrában - az "öreg vér" injekciót kapott fiatal egerek sokkal rosszabbul teljesítettek, mint az a csoport, amelyik fiatalabb egerek plazmájából kapott injekciót. A fiatal egerek vérét befecskendezve az öregvérű egerek ugyanakkor ugyanolyan könnyen megtalálták a platformot, mint fiatalabb testvéreik.
Wyss-Coray és pártfogoltja, Villeda hamarosan számos bizarr és olykor hátborzongató e-mailt kapott.
Az egyik hátborzongató üzenet egy férfitól érkezett, aki felajánlotta, hogy minden vért biztosít Wyss-Coray számára, amire egy ilyen kísérlethez szüksége lehet - azt állította, hogy bármilyen korú ember-gyermektől meg tudja szerezni. Az Alzheimer-kóros betegek és hozzátartozóik szívből jövő kérések özöne is érkezett, akik emberkísérletekről érdeklődtek, kétségbeesetten próbálva megakadályozni a gyógyíthatatlan, degeneratív betegség könyörtelen előrehaladását.
A Wyss-Coray életét megváltoztató megkeresés a nemrég elhunyt kínai milliárdos, Chen Din-hwa családjától érkezett, akit a hongkongi "pamutfonal királyaként" is ismertek, az általa 1949-ben alapított fonalszállító vállalkozás miatt.
Az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedő 89 éves Din-hwa a halálos ágyán vérplazma-infúziót kapott egy másik betegség miatt. Az ezt követő órákban, ahogy unokája, Vincent később elmondta Wyss-Coraynak, az öregember meglepően éber és összeszedett lett és ez lehetővé tette szerettei számára, hogy néhány értékes utolsó pillanatot töltsenek vele.
Úgy tűnt, hogy a fiatal vér figyelemre méltóan helyreállító hatással volt az öregemberre, akárcsak Wyss-Coray egereire.
Din-hwa 2012-ben bekövetkezett halála után Vincent, a Berkeley Egyetem molekuláris biológusa megpróbálta megmagyarázni a bizarr jelenséget. Végül megtalálta Wyss-Coray és Villeda első, egerekről szóló tanulmányát.
Wyss-Corayhoz egy közös biotechnológiai ipari ismerősükön keresztül jutott el a hír.
"Azt mondta: "Tony, van ez a gazdag ember Hongkongban" - emlékszik vissza Wyss-Coray. "Egy céget akar alapítani. Érdekel téged?""
Vincent és Wyss-Coray megalapította az Alkahest, egy San Carlos-i székhelyű biotechnológiai vállalatot, amely több mint 150 millió dollárt gyűjtött a Din-hwa családi vállalattól - a Nan-Fung csoporttól -, a Stanford Egyetemtől, a Michael J. Fox alapítványtól és a Grifols-tól, a mamut spanyol vérplazma cégtől, amely végül mindenkit felvásárolt.
Az igazi munka, hogy kiderítsék, pontosan mi az a vérben, ami ezt a figyelemre méltó átalakulást okozta, még csak most kezdődött el.
Az öregedés kémiája
A kezdeti egérkísérletek óta eltelt években Villeda, Wyss-Coray és számos független kutató egy sor olyan fehérjét azonosított, amelyek ígéretes helyreállító hatással - vagy az idős egerek vérében káros hatással - rendelkeznek. Mindkét fajta hasznosnak bizonyulhat potenciális gyógyszercélpontként.
Ha a DNS a test tervrajza, akkor a fehérjék az építőanyagai.
Ezek az aminosavakból álló alapvető molekulák nem csupán az alapanyagot jelentik, amelyből a csont-, bőr-, izom- és agysejteket felépítjük. A hormonok és más molekuláris szintű jelátvivő anyagok előállításához is ezek az egységek szolgálnak, amelyek üzeneteket közvetítenek a test egyik részéből a másikba. Úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladtával sok olyan fehérje, amelyre a hatékony működéshez szükségünk van, csökken, míg a számunkra nem jótékony fehérjék felhalmozódnak a kényelmetlen helyeken, és megakasztják ezt a munkát.
Villeda izolált egy olyan, egerekben jelen lévő molekulát, amely gátolja az agysejtek regenerálódását és elősegíti a kognitív hanyatlást. Úgy tűnik, hogy a molekula az immunrendszer fokozatos, korral járó leépüléséhez kapcsolódik, és ha fiatalabb egerek vérébe fecskendezik ezeket a gyulladáskeltő molekulákat, akkor ezek a gyulladáskeltő molekulák károsíthatják a kognitív képességeket.
2019 májusában pedig a Wyss-Coray bebizonyította, hogy sikerült blokkolni egy másik, az öregedéssel felhalmozódó fehérje aktivitását, ami erőteljes helyreállító hatást váltott ki és jelentősen javította az idős egerek teljesítményét a memóriát és a kognitív képességeket mérő teszteken.
Ezzel szemben Villeda nemrég felfedezett egy fehérjét, amely elősegíti a tanulást és a memóriát fiatal egerekben.
A kolumbiai Gerard Karsenty egy olyan erős hormont azonosított, amely többek között megakadályozza a depressziót és javítja a memóriát, de amely a jelek szerint az életkor előrehaladtával csökken. Az emberekben a hormon 50 éves kor után meredeken csökken.
Hogy az Alkahest vérfrakciói vagy bármely más gyógyszer valaha is kijut-e a klinikai vizsgálatokból, még bizonytalan. De valószínűnek tűnik, hogy egy új gyógyszerosztály első tagja hamarosan elnyeri a jóváhagyást.
Dr. Gerard Karsenty
Az eredmények azt sugallták, hogy a vérplazma-infúziók lelassították a kognitív és funkcionális hanyatlást az enyhe és közepes Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél. Egerekkel végzett vizsgálatok szerint a vér elősegíti az új agysejtek növekedését és csökkenti a neuroinflammációt. A vállalat a fejlesztés különböző fázisaiban lévő kísérleteket folytat a Parkinson-kór, a demencia és a műtét utáni felépülés kezelésére is és izolált számos, az öreg vérben jelen lévő molekulát, amelyeket gyógyszerekkel kíván módosítani.
Az Alkahest vérfrakciós kísérletei mellett az öregedés elleni gyógyszerek egy új osztályát, a "szenolitikumokat" is elhozta, amelyek célja a korral felhalmozódó "zombi-szerű" öregedő sejtek kiirtása és amelyekkel már megkezdték a vizsgálatokat.
Az öregedő sejtek olyan sejtek, amelyek már nem osztódnak tovább és olyan gyulladáskeltő faktorokat választanak ki, amelyek elnyomják a sejtek normál javítási mechanizmusait és toxikus környezetet teremtenek szomszédaik számára.
Az ezt a mechanizmust forgalmazó legjelentősebb vállalat, az Unity Biotech több mint 220 millió dollárt gyűjtött be és 2018-ban a NASDAQ-on tőzsdére lépett. Bár a térdízületi csontritkulás elleni gyógyszerét a csalódást keltő 2. fázisú vizsgálatok után leállították, jelenleg egy másik, az életkorral összefüggő látásromlás kezelésére szánt szenolitikus gyógyszer van folyamatban; az 1. fázisú vizsgálatok eredményei júliusra várhatóak.
Számos más gyógyszer is fejlesztés alatt áll. A mostani világjárvány lecsapása előtti napokban országszerte 14 kutatóintézet tudósai 3000 65-79 év közötti személyt toboroztak, hogy részt vegyenek egy hatéves, 50 millió dolláros, TAME-kísérletként (Targeting Aging with the diabetes drug metformin) ismert vizsgálatban.
A vizsgálat célja annak bizonyítása, hogy a metformin késleltetheti az életkorral összefüggő krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a rák és a demencia kialakulását a már érintetteknél. Barzilai, aki a vizsgálat koordinátora, azt mondja, ő és kollégái nem azért indítják el az erőfeszítést, "hogy mindenki metformint kapjon, hanem azért, mert szükségünk van a klinikai indikáció jóváhagyására".
Metformin tabletták haladnak át egy válogatógépen a Laurus Labs Ltd. gyógyszergyárban Visakhapatnamban (Andhra Pradesh, India) 2017. november 15-én, szerdán.
A metforminnal kapcsolatban az a legjobb, hogy már 60 éve használjuk. Ez az egyik legbiztonságosabb gyógyszer, az egyik legolcsóbb gyógyszer." - mondja Barzilai.
A hosszú élet sötét oldala
Az izgalom ellenére még túl korai lenne ünnepelni. Az arra vonatkozó adatok, hogy a metformin egészséges embereknél működik-e, nem véglegesek. A szenolitikumokat és a vérplazmafrakciókat pedig még nem tesztelték nagy betegpopuláción.
 |
2016-ban egy Jesse Karmazin nevű, a Stanford Medical School egykori hallgatója megnyitotta a kaliforniai Montereyben az Ambrosia nevű klinikát, ahol literenként 8000 dollárért kínálta fel, hogy 16 és 25 év közötti donorok vérével oltja be az ügyfeleket.
2018 decemberében a HuffPost egy vizsgálatot tett közzé, amelyben azt állította, hogy az egyetlen páciens, aki nyilvánosan beszélt az Ambrosia transzfúzióiról - a kezelésekről azt remélte, hogy egészségesebben él majd öregkoráig - 65 évesen halt meg, miután szívmegállás lépett fel nála.
Az FDA két hónappal később kiadott egy tanácsot, amelyben arra figyelmeztette az idős fogyasztókat, hogy ezek a transzfúziók "nem feltételezhetőek biztonságosnak vagy hatékonynak" és a fogyasztókat erősen el kell tanácsolni attól, hogy "klinikai vizsgálatokon kívül, megfelelő intézményi felülvizsgálati bizottság és szabályozási felügyelet nélkül folytassák ezt a terápiát".
A Business Insider 2019 augusztusában arról számolt be, hogy Karmazin közölte, hogy bezárja az Ambrosia-t. Novemberre már egy új céget hozott létre, az Ivy Plasma-t, amely "off-label" kezeléseket kínál fiatal vérrel és újból riadalmat keltett a közegészségügyi tisztviselők és a tudósok körében.
Matt Kaeberlein, a seattle-i Washingtoni Egyetem patológiaprofesszora szerint
"ez tökéletes példája" egy olyan beavatkozásnak, amely egereken már bizonyítottan működik, de embereken még nem bizonyított.
Kaberlein, aki megkezdte a reményei szerint 100 000 kutyával végzett, a kutyák öregedését vizsgáló longitudinális tanulmányt, miközben egy nagyszabású tanulmányt is folytat a rapamycin hatékonyságáról az idős kutyák életének meghosszabbításában, azt mondja, hogy "rengeteg pénz" áramlik a területre, és "számos ígéretes kísérlet és beavatkozás" van.
De még egyiknek sem sikerült teljesítenie az FDA által felállított magas mércét:
egy nagy, harmadik fázisú klinikai vizsgálatot, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a betegek állapota jelentősen javul és hogy a mellékhatások nem ellensúlyozzák a lehetséges előnyöket. Hogy ez mikor következik be, nehéz megmondani: a koronavírus-járvány megzavarta a vizsgálatokat, és elterelte a figyelmet.
Ha a tudósok végül sikerrel járnak, az öregedés meghekkelése aggasztó etikai kérdéseket vet fel, különösen, ha fiatal vérről van szó.
Az említett korai tanulmányok nyomán a Szilícium-völgy című népszerű televíziós sorozatban szerepelt egy epizód, amelyben egy jól szituált dotcom-milliárdos saját "vérfiúval" biztosította be magát, hogy a srác transzfúziókat adjon neki.
Az a gondolat, hogy csak az idős, gazdag emberek engedhetik meg maguknak a fiatal vért, egyszerűen kellemetlen" - mondja Barzilai.
Egyelőre az egyetlen bizonyított öregedésgátló gyógymód továbbra is az marad, ami mindig is volt: rendszeres testmozgás, jó alvás és egészséges táplálkozás.
A teljes NewsWeek cikket fordította és szerkesztette: SBG Buddha - VilagHelyzete
Forrás: Newsweek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése