Létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása
A Regional Comprehensive Economic Partnership (RCEP – magyarul Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség) nevű megállapodásban résztvevő országok teljes piaca
A VILÁGGAZDASÁG DURVÁN 38%-ÁT ALKOTJA, A 15 ORSZÁG EGYÜTTES GDP-JE 2019-BEN ÖSSZESEN MINTEGY 33 340 MILLIÁRD DOLLÁRT TETT KI.
Ezzel jóval nagyobb gazdasági együttműködés jön létre, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Államok bármilyen kereskedelmi egyezménye, ide értve a Kanada, Mexikó és az USA közt élő USMCA-partnerséget.
A megállapodás része az összes ASEAN-ország mellett Kína, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland is.
A megállapodásról szóló tárgyalások nyolc évig tartottak és egészen idén nyárig úgy tűnt, India is aláíró lesz, de a Kínával romló diplomáciai viszony miatt kihátráltak a tárgyalásokból.
Mit tartalmaz a megállapodás?
Az RCEP közel sem olyan átfogó és szoros, mint mondjuk az EU vagy akár a Trump elnök által felrúgott Transz-csendes-óceáni Partnerség (TPP), elsősorban tarifafixálásról és bürokráciacsökkentésről szól. A legtöbb pontja inkább meglévő kereskedelmi megállapodások kiterjesztéséről, újabb szerződésekkel való biztosításáról szól.
A felek többek közt abban állapodtak meg, hogy
- eltörölnek bizonyos tarifákat, így például a Japánból Kínába exportált ipari árucikkek mintegy 86%-a vámmentessé válik,
- egységes sztenderdeket határoznak meg bizonyos árucikkek származási helyének megállapításához, ami a vámmentesség miatt fontos kérdés,
- bebetonozzák egyes korábbi megállapodások alapján eleve vámmentes termékek kiváltságos helyzetét – ez azért fontos, mert például az ASEAN-országok közti kereskedelem körülbelül 70%-a már eleve vámmentesen zajlik a Capital Economics adatai szerint, ezt az együttműködést pedig most egy újabb szerződés erősíti meg,
- vámkezelési, környezetvédelmi és munkavédelmi sztenderdeket fogalmaz meg.
A CNBC-nek nyilatkozó elemzők úgy fogalmaztak a megállapodásról, hogy
szerény és évek kérdése, mire látható hatása lehet.
Éppen ezért talán nem is a most megfogalmazott engedmények képzik az RCEP legnagyobb jelentőségét hanem az, hogy
A MEGÁLLAPODÁS ALAPPILLÉRE LEHET AZ ÉRINTETT ÁZSIAI ÉS ÓCEÁNIAI ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KÉSŐBBI ELMÉLYÍTÉSÉHEZ.
A megállapodásban helyt hagynak az együttműködés bővítési lehetőségnek, így nem kizárt, hogy az RCEP-re számos más kereskedelmi megállapodás, további tarifacsökkentés, technológiacsere-megállapodás épül majd a jövőben.
Egy nagy pofon Amerikának
A megállapodás több szempontból is hatalmas érvágás az Egyesült Államoknak. Nem csupán arról van szó, hogy kihagyták őket az RCEP-ből, de az egyezmény gyengíti Amerika Kínával szembeni fellépésének súlyát is.
AZ RCEP-NEK KÖSZÖNHETŐEN KÍNA UGYANIS EGYRE KEVÉSBÉ LESZ RÁSZORULVA AZ AMERIKAI PIACRA, ÍGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLTAL KIRÓTT SZANKCIÓK, TARIFÁK, TILTÁSOK SÚLYA IS KEVÉSBÉ VISELI MAJD MEG A KÍNAI GAZDASÁGOT.
Hosszabb távon pedig az RCEP-országokból hozzájuthat Kína olyan technológiákhoz is, melyekhez az Egyesült Államoktól nem tud megszerezni. Dél-Korea és Japán például technológiailag kifejezetten fejlett országoknak számítanak, ahol számos nyugati vívmányt használnak.
A Citi elemzői úgy fogalmaztak, hogy az RCEP egy „kínai puccs,” melynek „politikai üzenete ugyanannyira fontos, mint a gazdasági üzenet.” Azt írják, hogy
- Ázsia továbbra is felfogja a kereskedelmi integráció gazdasági előnyeit, ha részt vesz ezekben Amerika, ha nem,
- azt mutatja, hogy sok elemzői véleménnyel ellentétben Kína nem készül „befordulni” a hazai piacra, hanem folytatja a régióban való gazdasági és politikai expanzióját,
- és egyértelművé teszi, hogy még az olyan USA-szövetséges országok, mint Ausztrália, Japán vagy Dél-Korea sem hajlandók választani Kína és az Egyesült Államok közt.
A Citi elemzői egyébként arra is kitérnek, hogy India is elszigeteli magát azzal, hogy végül nem léptek be az RCEP-be, hiszen ezzel kevésbé lesz attraktív gyártópiac a régióban aktív szereplők számára, mint az RCEP-országok.
Az RCEP tárgyalása egyébként még 2012-ben kezdődött és sosem volt arról szó, hogy bevennék az Egyesült Államokat, ezért is kötötte meg a Kínát kizáró TPP-t Amerika, amely még szorosabb gazdasági kooperációt is jelentett volna, mint az RCEP. Aztán 2017 januárjában, amikor még be sem melegedett Trump alatt az elnöki szék, a republikánus politikus kilépett a TPP-ből.
Joe Biden elnökként valószínűleg kevésbé követ majd protekcionista gazdaságpolitikát, mint Donald Trump és tárgyalástechnikája is merőben eltér majd elődjétől, de egy professzor szerint Bident épp demokrata párttársai gátolják majd meg a TPP-be való visszalépésben, hiszen úgy látja, ők „még protekcionistábbak, mint a republikánusok.”
Nem kizárt persze, hogy Biden igyekszik majd elnöksége alatt olyan multilateriális együttműködéseket kötni, melyek úgy szigetelik el Kínát, hogy az Egyesült Államok számára kedvező kereskedelmi feltételeket is nyújtanak.
Forrás: Portfolio
Ez pedig a HunDub-oldal: HunDub - VilagHelyzete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése