"A NATO-politikája és az USA beavatkozása a legnagyobb destabilizáló tényező a Balkánon" - Putyin

A Balkánon jelentős destabilizációs tényezőnek számít az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország politikája, amely térségbeli pozíciójuk megerősítésére irányul – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vecernje Novosti és a Politika című napilapoknak adott interjújában.

Az orosz elnök az interjúban emlékeztetett arra, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláviát, majd 2008-ban segített elszakítani az országtól albánok lakta déli tartományát, Koszovót.

2017-ben Montenegrót – a lakosság felének ellenérzése ellenére – felvették a NATO-ba, és ugyanezt tervezi a katonai tömb Macedóniával is, ahol szavai szerint még az alkotmányt és az ország nevét is megváltoztatták a NATO-tagság érdekében.

Kiemelte, hogy értékeli Szerbia katonai semlegesség melletti elhivatottságát, ugyanakkor évek óta jó az együttműködés a védelmi tárcák között, és Oroszország igyekszik javítani Szerbia védelmi lehetőségeit fegyverek és harci eszközök ajándékozásával, illetve korszerűsítésével.

Koszovó az Európai Unió együttműködésével fegyverkezik

Mint mondta: Moszkvát meglepetésként érte, hogy az Európai Unió nem igazán reagált arra, hogy Koszovó hadsereggé alakította biztonsági erejét, hiszen a lépést a Koszovóban élő szerbek közvetlen fenyegetésként élték meg. Véleménye szerint egyébként a hadsereg megalakítása komoly feszültségekhez vezethet a térségben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben fogadta el az 1244-es határozatot, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat, a pristinai lépés pedig megsérti ezt a jogi aktust.

Többször is beszéltünk már arról, hogy úgy véljük, a NATO terjeszkedése a hidegháború öröksége, és ez hibás, romboló katonai-politikai stratégia. Manapság a NATO igyekszik megerősíteni jelenlétét a Balkánon. Ezzel azonban csak megújítja az európai kontinenst megosztó vonalakat, és súlyosan sérti a biztonság oszthatatlanságának elvét. Mindez pedig végül nem a stabilitás megerősítéséhez, hanem a bizalom csökkenéséhez és a feszültség növekedéséhez vezet Európában”– magyarázta Vlagyimir Putyin.Az orosz elnök rámutatott, hogy a Balkán történelme nagyon bonyolult, Oroszország viszont mindig a térség országai mellett állt, s most is fontosnak tartja a régió biztonságának és stabilitásának megerősítését.

Kiállunk amellett, hogy tiszteletben kell tartani a balkáni országok és népek jogait és érdekeit, valamint a nemzetközi jogot” – fogalmazott a politikus.

Rámutatott ugyanakkor, hogy Moszkva nemcsak Szerbiával, valamint Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrészével ápol jó kapcsolatokat, hanem például az uniós tag Horvátországgal és Szlovéniával is.

Oroszország tiszteletben tartja, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává kíván válni – szögezte le az orosz elnök.

“Ellentétben a nyugati partnerekkel, mi nem akarjuk mesterséges választás elé állítani Szerbiát, amely szerint vagy Oroszország vagy az Európai Unió mellett kell dönteniük. A világban folyó változások minden országot érintenek, így ezek nem lehetnek a széleskörű együttműködés gátjai" – húzta alá Vlagyimir Putyin.

Hozzáfűzte:

"Az a lényeg, hogy Oroszország és Szerbia folytatni kívánja az együttműködést."

Rámutatott, hogy a Török Áramlat gázvezeték építése már folyik, a tervek szerint 2019 végén üzembe is lehetne helyezni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gazprom orosz energetikai óriáscég most azt vizsgálja, milyen útvonalon lehetne szárazföldön meghosszabbítani a gázvezetéket Európa irányába.
Az egyik ilyen útvonal Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át vezetne Ausztriába, és ebben az esetben Szerbia a jövőben nemcsak felhasználója lenne az orosz gáznak, hanem tevékeny résztvevője is a szállításának, és ezzel javulna az ország energiabiztonsága.

A végső útvonal kiépítésekor természetesen figyelembe kell venni az Európai Bizottság álláspontját – emelte ki Vlagyimir Putyin. Véleménye szerint azok az EU-tagországok, amelyeket érdekelne az orosz gáz, garanciát kellene, hogy kapjanak Brüsszeltől arra, hogy a Török Áramlat gázvezeték meghosszabbítására vonatkozó terveket nem hiúsítják meg az unió önérdekű politikai döntései.
Az orosz és a szerb fél csütörtökön több mint húsz megállapodást írt alá, amelyek főként az energiaügy, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az oktatás és a kultúra területét érintik. Aláírtak például egy, a nukleáris energia békés célú közös projektjeinek gyakorlati megvalósításához jogalapot teremtő megállapodás-csomagot – közölte a Roszatom.

Egy közvélemény-kutatás szerint egyébként Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, a lakosság 58 százaléka tartja őt a legrokonszenvesebbnek, míg például Angela Merkel német kancellárral a lakosság 42 százaléka szimpatizál.
Forrás: MTI
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)