Botrány: Az Arvato cég és moderátorok tömegei felelnek a Facebook magyar cenzúrázásáért! - A 444 maga buktatta le saját magukat egy ott dolgozóval!

Terjedelmes cikkben buktatta le a 444 a Facebookot és a Facebookot cenzúrázó céget, amiről még az is kiderült, hogy ugyanaz a Bertelsmann a tulajdonosa, mint a német kormány migránspolitikáját teljes erővel támogató RTL-csoportnak. https://tldr.444.hu/2018/08/09/szoltak-a-facebook-kozpontbol-hogy-mostantol-lazar-janos-es-az-origo-posztjait-nem-moderalhatjuk

VITATKOZTUNK A DÉLUTÁNI MŰSZAKBAN, HOGY MI LEGYEN A LÁZÁR-FÉLE BÉCSI VIDEÓVAL. SOKAN JELENTETTÉK, ÉS SZERINTEM SEM FÉRT BELE, DE HAGYTAM, MERT VÉLEMÉNYES VOLT. MÁSNAP REGGEL VISZONT A MAGYAR CSAPATBAN DOLGOZÓ EGYIK ÚJ LÁNY LESZEDTE A FACEBOOKRÓL, ÉS A MODERÁTOROK TÖBBSÉGE EGYETÉRTETT VELE.

Ezt mesélte a 444-nek Zoltán, aki a 2018-as országgyűlési választási kampány idején a Facebook egyik magyar moderátoraként dolgozott.
A videót, amiről beszélgettünk, Lázár János töltötte fel a Facebookra még március elején, azon a bevándorlás hatásait igyekszik bemutatni az osztrák főváros egyik kerületében. A két és fél perces klipet először a közösségi alapelvek megsértése miatt leszedte a Facebook, aztán néhány óra múlva visszatették.

MEGDÖBBENTŐNEK TARTOM, HOGY A MIGRÁNSOKRÓL NEM LEHET ŐSZINTÉN BESZÉLNI, MERT A FACEBOOKON CENZÚRA VAN. NYILVÁNVALÓ, HOGY AZ EMBEREK ELŐL A VALÓSÁGOT EL AKARJÁK HALLGATNI

- ezt a “Tiltakozzunk a cenzúra ellen” című videójában mondta másnap Lázár, és a teljes kormányzati propagandagépezet ráállt arra, hogy a nyugati liberális elit a Facebook segítségével akarja befolyásolni a magyar országgyűlési választást. Végül is ezt a gondolatot vitte tovább Orbán Viktor miniszterelnök az idei tusványosi beszédében, amikor azt fejtegette, hogy Nyugaton azért nincsen már demokrácia, mert az állami vezetők és technológiai óriások közösen, „agyafúrt, ravasz eszközökkel törlik” a migrációról szóló negatív híreket a “szociális média hálóján”.

MIUTÁN LESZEDTÜK LÁZÁR VIDEÓJÁT, ÉS A FEJÜNK FELETT MÉGIS VISSZARAKTÁK, JÖTT EGY UTASÍTÁS, HOGY AZ Ő DOLGAIHOZ, MEG AZ ORIGO CIKKEIHEZ TÖBBET NEM NYÚLHATUNK, HANEM AZOKAT RÖGTÖN TOVÁBB KELL KÜLDENI AZ ÍRORSZÁGI KÖZPONTBA, ÉS OTT DÖNTENEK RÓLUK

- mesélte a bécsi klip utáni facebookos időszakról Zoltán.

Az elmúlt hónapokban többször beszélgettünk vele arról, hogy milyen volt a magyar tartalmakat felügyelni a választási kampány idején a Facebooknál. Voltunk a közösségi médiás cég közép-európai központjában Varsóban, és beszélgettünk az álhírek visszaszorításáért, a politikai kapcsolatokért illetve a tartalomért felelős munkatársakkal.
A telefonbeszélgetések, személyes találkozók és az utazás célja is ugyanaz volt:

• ellenőrizni, amit Zoltán mesélt nekünk a munkájáról;


• jobban megérteni, kik, és hogyan döntik el, mi fér el a XXI. századi közbeszéd legfontosabb felületén;


• és azt is, hogy milyen viszonyban van a Facebook a (magyar) politikával.

HORIZONT - PROJEKT
- ez a Facebook kódneve

HORIZONT-PROJEKT, EZ A FACEBOOK KÓDNEVE GYAKORLATILAG. AMIKOR JELENTKEZEL, NEM IS MONDJÁK MEG, HOGY PONTOSAN MIRŐL VAN SZÓ, CSAK HOGY TARTALOMMODERÁCIÓHOZ KERESNEK EMBEREKET BERLINBE.

CSAK MIKOR ALÁÍROD A PAPÍROKAT, AKKOR MONDJÁK MEG, HOGY A FACEBOOKRÓL VAN SZÓ.

Zoltán több mint 10 évvel ezelőtt hagyta el Magyarországot, azóta megfordult Nyugat-Európa több országában és az Egyesült Államokban is. Férjével most egy dél-európai országban élnek, egyebek mellett mezőgazdasággal foglalkoznak. Zoltán gyakorlatilag idénymunkát keresett a téli-tavaszi időszakra, és egy ismerősön keresztül került elé a moderátoros álláshirdetés.

Zoltán és vele együtt dolgozó magyar moderátor csapat tagjai nem a Facebook alkalmazottai. Mindannyian egy Arvato nevű német cégnek dolgoznak, az Arvato tulajdonosa pedig a Bertelsmann nevű német óriásvállalat, az övék például RTL-csoport és így a magyar RTL Klub televízió is. Az állásokat az Arvato hirdeti meg, így fordulhat elő, hogy a jelentkezők egy része az utolsó pillanatig nem is tudja, hogy a Facebookon megjelenő tartalmakat kell majd szűrnie.

A moderálás országonként, vagy ahogy a cégnél mondják „piaconként” van felosztva, így Zoltán a magyar piacért felelős moderátor csapatba került.

AZT MESÉLTE, HOGY NÉHÁNY TUCAT EMBER MODERÁLJA A MAGYAR NYELVŰ FACEBOOKOT.

A csapat egy berlini irodaházban dolgozik, együtt más piacok (országok) moderátoraival. A havi alapfizetés 1400 euró (450 ezer forint) és ehhez még pár száz euró bónuszt össze lehet szedni éjszakai vagy hétvégi műszakkal, jó teljesítménnyel.

A teljesítményre pedig nagyon figyelnek. A rendszer a leegyszerűsítve következőképpen működik:

1. Egy felhasználó meglát egy posztot a Facebookon, ami nem tetszik neki, és jelenti.


2. Egy algoritmus kiszűr minden nyilvánvalót: meztelenség, szitokszavak, stb., és különböző színek használatával megjelöli, ezzel könnyítve a moderátorok dolgát.


3. Így kerülnek a jelentett posztok Berlinbe, az Arvatónak dolgozó magyar moderátorcsapat elé.


4. Ők eldöntik, hogy belefér-e a Facebook tartalomra vonatkozó szabályaiba a bejegyzés, ha nem, akkor törlik, ha igen, akkor nem nyúlnak hozzá.


5. Az Arvatónak dolgozó magyar moderátorok döntései közül a rendszer véletlenszerűen kiválaszt néhányat, és azt hetente továbbküldi a Facebook írországi központjába.


6. Itt már a Facebook alkalmazottai ellenőrzik, hogy jól döntöttek-e Berlinben a moderátorok, tehát tényleg azokat a posztokat törölték-e, amik szabálysértőek, és azokat hagyták-e meg, amiket ugyan jelentett valaki, de mégis beleférnek a szabályzatba.


7. Akinek nagy a hibaaránya, azt még gyakrabban kezdik ellenőrizni, és ha kell újratanítják.


8. Akinek nagyon alacsony a hibaaránya, az bónuszt kap a munkája után.

Zoltán azt mesélte, hogy bár korrektek a munkakörülmények és a fizetés, mégis nagy a fluktuáció.
Azt mondta lelkileg, mentálisan borzasztó kimerítő egész nap az internet legaljával foglalkozni, gyűlölködő bejegyzéseket olvasgatni, vagy erőszakos videókat nézni, márpedig ez a moderátorok dolga.

NÁLUNK, MÁRMINT MAGYARORSZÁGON SZERENCSÉRE NEM IS ANNYIRA GYAKORI, DE PÉLDÁUL TUDOM, HOGY SPANYOLORSZÁGBAN NAGY SOK OLYAN VIDEÓT JELENTENEK, AMIBEN ÁLLATKÍNZÁS VAN, EZEKET NÉZNI EGÉSZ NAP KIKÉSZÍTI AZ EMBERT. VAGY VALAKI JELENT EGY VIDEÓT, ELKEZDED NÉZNI, ÉS AZT LÁTOD, HOGY VALAKI ELVÁGJA RAJTA A SAJÁT TORKÁT. EZT NEM LEHET SOKÁIG BÍRNI.

Amikor a lemorzsolódásról kérdeztük, a Facebook moderációért felelős munkatársa Írországból azt mondta, kiemelt figyelmet fordítanak a munkatársak mentális egészségére, mindenkinek van lehetősége például, hogy bizonyos témákkal ne foglalkozzon, ha arra érzékeny, és van például kötelező pihenőidő is.

► A Facebook társalapítjóa leleplezte:"Csak a jó Isten tudja mit művel a FB gyermekeink agyával. Valószínűleg Zuckerberg is le fog tiltani, ha ezt elolvassa!"-mondta

Mégsem törölhetjük a legnagyobb újságot

Ugyanez a tartalomért és moderációért felelős facebookos illetékes azt mondta, hogy Lázár bécsi videóját annak hírértéke miatt állították vissza, néhány órával azután, hogy Zoltán és az arvatós csapat Berlinben törölte az anyagot.

Mikor rákérdeztünk arra, hogy miért mondták a Németországban működő, magyar tartalmakkal foglalkozó moderátoroknak, hogy ne nyúljanak többet Lázár János vagy az Origo posztjaihoz, a Facebooknál kitérő választ adtak.

ARRÓL BESZÉLTEK, HOGY SENKI SEM ÁLL A MODERÁCIÓN FELÜL, MINDENKINEK LEHET JELENTENI A POSZTJAIT, AMIT ELLENŐRIZNEK IS, DE VALÓBAN VANNAK KIADVÁNYOK, AMIKRE KIEMELT FIGYELMET FORDÍTANAK.
NEM KIFEJEZETTEN AZ ORIGÓRA UTALVA, HANEM ÁLTALÁNOSSÁGBAN AZZAL ÉRVELTEK, HOGY EGY VITATOTT POSZT MIATT MÉGSEM TÖRÖLHETIK EGY ORSZÁG LEGNAGYOBB ÚJSÁGJÁNAK FACEBOOKOS OLDALÁT.

Zoltán arról is beszélt, hogy a Lázár-féle videó törlése, majd visszaállítása után a magyar moderátorok változást vettek észre a fideszes politikus, sőt a kormányzat közösségi médiás posztjaiban is.

BIZTOS, HOGY BESZÉLT VELÜK VALAKI, KIOKOSÍTOTTÁK ŐKET. NAGYON SOK ESETBEN NÉHÁNY SZÓ IS VÁLTOZTAT AZON, HOGY TÖRLÜNK-E EGY POSZTOT, VAGY SEM. NEM MINDEGY, HOGY VALAKI AZT ÍRJA, „MINDEN MUSZLIM BŰNÖZŐ”, „SZERINTEM MINDEN MUSZLIM BŰNÖZŐ”, VAGY „SZERINTEM A MUSZLIMOK KÖZÖTT SOK A BŰNÖZŐ”. AZT LEHETETT ÉREZNI, HOGY VALAMIÉRT SZINTE EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA SOKKAL JOBBAN KEZDTÉK ÉRTENI A MAGYAR POLITIKUSOK, HOGY MI FÉR BELE A FACEBOOK SZABÁLYAIBAN, ÉS MI NEM.

A Facebook a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt (állítólagos) orosz beavatkozás után elkezdett megkülönböztetett figyelmet fordítani a választások tisztaságára. 

Ebben benne van a például a politikai hirdetések átláthatóbbá tétele (közéleti témákban már csak a személyazonosság igazolása után lehet hirdetést indítani a Facebookon, és az ilyen hirdetéseknél bárki megnézheti, ki adta fel őket és milyen célcsoportot akart elérni), és az aktívabb kapcsolattartás az illetékes állami intézményekkel, választási bizottságokkal és akár politikusokkal is. Mindezekről a Facebook választásokért felelős embere mesélt nekünk nyár közepén. Konkrétan Lázár vagy más magyar politikai szereplők „kiokosításáról” nem volt szó, de arról általánosságban igen, hogy kampányidőszakban igyekeznek minden segítséget megadni a legitim politikai szereplőknek, hogy megfelelően tudják használni a Facebookot.

Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy közvetlenül a Facebook okosította volna ki a fideszes politikusokat márciusban, amikor a Lázár-videó után a magyar moderátorok Berlinben észrevették, hogy megváltozott valami. Már januárban megírtuk, hogy a kormánypártnak komplett facebookos hadserege volt, amit központilag irányítottak. Simán elképzelhető, hogy csak a már meglévő szaktudást osztották meg szélesebb körben a kampány finisében, és emiatt éreztek változást a berlini moderátorok a magyar politikusok posztjaiban.

A volt főminiszter környezetében a 444-nek egyébként azt mondták: miután törölték a bécsi videót Lázár egy hivatalos levelet írt a Facebooknak, amiben kérte, hogy állítsák vissza a klipet, mert szerinte az nem tartalmat semmilyen kifogásolható dolgot, de ezen kívül nem volt kapcsolat a fideszes politikus és az óriáscég között.

Ha kirakod a szervezet logóját, törlik az oldalad

Az egyébként, hogy Lázár János, vagy bárki más mit posztolhat a Facebookra, egyáltalán nem könnyen eldönthető vagy akár statikus kategória. A Facebooknak vannak nyilvános tartalmi irányelvei, például nem lehet a közösségi oldalon erőszakra buzdítani, pornográf tartalmat közzétenni vagy egy kisebbséget méltóságában megalázó kifejezéssel illetni.

A tartalmi irányelveket, ami alapján a moderátorok törölnek bizonyos posztokat, csak idén áprilisban hozta nyilvánosságra a cég, előtte semmitmondó, néhány bekezdéses pr szövegekből kellett a felhasználóknak kisakkoznia, hogy mit posztolhatnak az oldalon és mit nem. Viszont a nyilvános irányelveken túl még most is léteznek olyan, nem nyilvános szabályértelmezések, amik segítenek a moderátoroknak eldönteni, hogy mi maradhat a Facebookon, és mit kell törölni.

ILYEN POLICY-k AKÁR NAPONTA ÉRKEZNEK ÚJAK. HOGY MOST ÉPPEN LE KELL-E SZEDNI MINDEN MELLBIMBÓS KÉPET, VAGY VAN, AMI FENT MARADHAT, HA MONDJUK SZOPTATÁS KÖZBEN LÁTSZIK. VAN PÉLDÁUL EGY LISTA A VESZÉLYESNEK VAGY ERŐSZAKOSNAK GONDOLT TERROR ÉS FÉLKATONAI SZERVEZETEKRŐL, MAGYAR IS VAN KÖZÖTTÜK, OTT PÉLDÁUL ELÉG, HA VALAKI KITESZI A LOGÓJUKAT, ÉS MÁR TÖRLIK AZ OLDALÁT. EZEK A DOLGOKNAK EGY RÉSZE PONT AZÉRT NEM NYILVÁNOS, HOGY NEHEZEBB LEGYEN KIJÁTSZANI ŐKET.

Zoltán közben arról is beszélt, hogy a moderátorok munkája még a sokféle szabály mellett is, vagy talán éppen azért, belülről sokszor ügyvédkedésnek tűnt. Nem csak Lázár János videójánál, de sok más esetben is lehetett érvelni amellett, hogy egy bejegyzés sért valamilyen irányelvet, és törölni kell, de amellett is, hogy nem.

A LEGFONTOSABB, AMIT A FACEBOOKNAK DOLGOZVA MEGTANULTAM, HOGY AZ EMBERNEK IGENIS FIGYELNIE KELL ARRA, AHOGY BESZÉL, MEG KELL VÁLOGATNIA A SZAVAIT, MERT TÉNYLEG SOK MÚLIK NÉHA EGY-EGY SZÓ KÜLÖNBSÉGEN. NEM CSAK A FACEBOOKON, DE AZ ÉLETBEN IS.

Mint az elmúlt hónapban Zoltánnal, és más facebookos alkalmazottakkal folytatott beszélgetéseinkből kiderült, létezik egy szó, aminek a magyar választási kampány során különös jelentősége lett.

A “migráns” nem egy védett kategória

A Facebook tartalmi irányelvei között számon tartanak védett kategóriákat, például az emberek származását, vallását, szexuális orientációját, és külön ügyelnek rá, hogy ezen az alapon ne támadjanak senkit a platformon. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a ha valaki a zsidókra, muszlimokra, keresztényekre, vagy cigányokra, esetleg homoszexuálisokra tesz általánosító, negatív megjegyzéseket, és jelentik a posztját, akkor azt nagy valószínűséggel törölni fogják a moderátorok.

TÚL SOK A MUSZLIM BERLINBEN, EL KÉNE MÁR TAKARODNIUK INNEN

- ez mondat valószínűleg nem felel meg a tartalmi irányelveknek, és törölni fogják. Ehhez képest ha valaki azt írja, hogy

TÚL SOK A MIGRÁNS BERLINBEN, EL KÉNE MÁR TAKARODNIUK INNEN

- akkor ezt posztot valószínűleg nem fogják törölni a moderátorok, mert a „migráns” nem védett kategória, szemben a „muszlimmal”, és a migránsokról szóló bejegyzés így a cégnél belefér a szólásszabadságba. Zoltán azt mondta, hogy a migránsok halálát kívánni vagy alacsonyabb rendűnek nevezni őket ab ovo nem lehet, de ezt leszámítva szinte minden belefér.

Nem nehéz belátni, hogy ennek a döntésnek milyen szerepe volt például a magyar választási kampányban, de az európai politikában is. Zoltán arról beszélt, hogy benne például okozott feszültséget, amikor nyilvánvalóan gyűlöletkeltő magyar bejegyzéseket azért nem lehetett törölni, mert a gyűlölet tárgyai a „migránsok” voltak, őket pedig nem illeti különös védelem.

Ebben az értelemben pont az ellenkezője igaz annak, amit Lázár János, Orbán Viktor és a magyar kormányzati propagandagépezet állít. Nem hogy ne lehetne a migránsokról beszélni a “szociális média hálójában”, a valóság az, hogy akár még gyűlöletet is lehet kelteni ellenük, sokkal inkább, mint más, védett csoportok ellen.

Ezzel kapcsolatban a Facebooknál kérdésünkre azt magyarázták: megkülönböztetett védelmet inkább az emberek megváltoztathatatlan vagy veleszületett tulajdonságai kapnak, mint a bőrszín, származás, szexuális orientáció, míg a „migránsság” nem ilyen, ezért itt a szólásszabadság nagyobb súllyal esik latba.

Mark Zuckerbergnek kéne eldöntenie, hogy létezik-e Isten, és mit gondol a homoszexualitásról

A szólásszabadsághoz fűződő jog és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés közötti egyensúlyozás egyáltalán nem triviális feladat. Az utóbbi években a világon egyre több helyen a Facebook vált a közbeszéd és a társadalmi viták legfontosabb felületévé, és így egyre gyakrabban, és egyre messzebbre vezető ügyekben kell a cég dolgozóinak dönteniük, ráadásul sokszor olyan helyzetben, ahol valaki biztosan rossz néven veszi, bármilyen megoldásra is jutnak.

KÍVÁNCSI LESZEK AZ ISTENNEL KAPCSOLATOS HÍREKRE. A GOD HATES GAYS SOKÁIG PROBLÉMA VOLT NÁLUNK. MÁR LESZEDIK.

Egy ponton ezt írta a levelezésünkben Zoltán. Arra utalt, hogy a Facebooknál sokáig nem tudtak mit kezdeni az olyan típusú bejegyzésekkel, mint hogy

ISTEN UTÁLJA A MELEGEKET

A szexuális orientáció, szemben a „migránssággal” védett kategóriának számít, a fenti mondatra pedig rá lehet fogni, hogy gyűlöletbeszéd, ezért le kellene szednie a moderátoroknak. A másik oldalról sok vallás valóban bűnnek tekinti a homoszexualitást, és beleférhet a vallás- és szólásszabadságba, ha valaki a Facebookon leírja, hogy a hite szerint a homoszexualitás nem helyes.

Az ír Facebook központban dolgozó, tartalmi ügyekért felelős tisztviselő arról beszélt, hogy milyen pokoli nehéz döntéseket hozni ezekben a helyzetekben. Hogy a külön belsős munkacsoportok mellett jogászok, szólásszabadság-szakértők, filozófusok bevonásával igyekeznek megtalálni a legjobb választ. Szavaiból úgy tűnt, hogy Isten és a melegek ügyében nincs minden helyzetre (posztra) alkalmazható általános szabály, az egyes posztok pontos megfogalmazásán múlik, hogy mi maradhat és mi nem. Arról is beszélt, hogy pont azért alkalmaznak minden nyelvterületen anyanyelvi moderátorokat, mert a kontextusból, a szöveg stílusából, a helyi kulturális utalások ismeretével ők tudják csak jól eldönteni, hogy egy bejegyzés sérti-e a moderációs elveket vagy sem.

Van annál rosszabb is, mint mikor törlik a posztodat

Nyár közepén a Facebook Varsóban szervezett egy mini-konferenciát, a téma az álhírek és a propaganda elleni küzdelem volt, megint egy olyan ügy, ami nem csak a magyar, de a nemzetközi politikát is erősen foglalkoztatja.

AZ PÉLDÁUL KIDERÜLT, HOGY A FACEBOOKON NEM TILOS HAZUDNI.

Tehát önmagában azért nem fognak letörölni egy posztot, mert nem igaz. Amikor igazságról és hazugságról van szó, a Facebook egy koordinátarendszerben helyezi el a saját felületén megjelenő posztokat aszerint, hogy egy posztnak mennyi az igazságtartalma, és hogy a bejegyzés írója félre akart-e vezetni bárkit.

• Előfordul, hogy valaki nem akar félrevezetni, és igazat is ír, nyilván itt nincs dolga a Facebooknak.


• Amikor egy poszt nem igaz, de az író nem akart senkit szándékosan becsapni, akkor tévedésről van szó, és ezeket nem akarja szabályozni a cég.


• Vannak olyan posztok, amik részben vagy egészben igazak, de mégis félre akarják velük vezetni az olvasókat. A Facebooknál ezt hívják propagandának: a tények vagy adatok olyan tendenciózus összeválogatását, ahol az egyes elemek valóságosak, de az összkép nem az. Itt már lehetne dolga a cégnek, de azt mondják, hogy nagyon nehéz helyesen, a szólásszabadságot tiszteletben tartva eljárni.


• Éppen ezért a legnagyobb erőket a cégnél az utolsó kategóriára koncentrálják, ahol valaki hazugságokat terjeszt kifejezetten azzal a szándékkal, hogy félrevezesse a Facebook felhasználóit.
  
  Ide tartozik nagyon sok olyan sztori, amit például az amerikai elnökválasztási kampány finisében terjesztett Hillary Clintonról mindenféle orosz kötődésű csoport.

Az álhírekkel egyébként a moderációtól függetlenül, bizonyos szempontból intézményesebben foglalkoznak. A cég illetékese Varsóban például arról beszélt, hogy mostanában 590 millió olyan kamu profilt töröltek, amiket álhírek terjesztésére is használhattak volna, hogy igyekeznek megtanítani a mesterséges intelligenciát, hogy felismerjen bizonyos rossz szándékú szereplőket, és kiszűrje azokat (például amikor valaki ugyanarról az IP címről egymás után sok különböző Facebook fiókba lép be, és osztja meg ugyanazt a hírt), és hogy egyre több országban keresnek maguknak fact-checker partnereket, akiknek az a dolga, hogy bizonyos hírek valóságtartalmát ellenőrizzék, és kiszűrjék a hírfolyamból az álhíreket. 

Amikor egyébként egy cikkről megállapítják például, hogy szándékos hazugságot tartalmaz, akkor nem törlik a Facebookról, csak sokkal lejjebb veszik a láthatóságát. Ez azt jelenti, hogy még ha meg is osztja valaki a lapos Földről szóló cikkeket, sokkal kevesebb ismerőse newsfeedjében fog megjelenni, mint egy olyan cikk, amiről a Facebook partnerei nem állapították meg, hogy hülyeség. Ilyen fact-checker, tényellenőrző partnere a cégnek Magyarországon egyébként nincsen.

Közben már Varsóban is kiderült, hogy megvannak a Facebook ilyen irányú erőfeszítéseinek a korlátai. A konferencia egyik résztvevője arról érdeklődött, mi lesz a sorsa például egy politikus posztjának, aki arról ír, hogy az oltások autizmust okoznak.

Itt elkezdtek óvatosabban fogalmazni a cég illetékesei, hangsúlyosabb lett a szólásszabadsághoz való jog, és az derült ki, hogy nagyjából hasonló a helyzet, mint Istennel és a melegekkel, tehát a bejegyzés konkrét szövegezésén múlik, hogy mi történik: ha valaki nagyon sarkosan azt állítja, tudományosan bizonyított, hogy az oltások autizmust okoznak, akkor ott esetleg beavatkozhat a Facebook, ha ennél óvatosabban fogalmaz, akkor nem valószínű, hogy hozzányúlnak a posztjához.

HA EGY ANYA KIPOSZTOLJA, HOGY Ő NEM FOGJA BEOLTATNI A GYEREKÉT, MERT FÉL A KÁROS MELLÉKHATÁSOKRÓL, AKKOR TÉNYLEG A FACEBOOK DOLGA LENNE MEGAKADÁLYOZNI, HOGY EZT MEGOSSZA A KÖRNYEZETÉVEL?

- tette fel a költői kérdést a cég egyik munkatársa.

Túl hirtelen túl nagyra

A Facebookra igazán élesen a 2016-os amerikai elnökválasztás, és Trump győzelme után szakadtak rá az álhírekkel, gyűlöletbeszéddel, egyáltalán a közélettel kapcsolatos dilemmák. Hillary Clinton vereségének nyilván millió különféle oka volt, benne lehetett az orosz beavatkozás, a Facebookon terjedő álhírek, de természetesen az is, hogy Trump egy csomó olyan embert tudott megszólítani, akit ő nem. Közben a demokraták egy részének könnyebb volt egy külső szereplőre, például a Facebookra mutogatni, és azt mondani, hogy Trump győzelme nem is a politikájuk kudarcát jelzi, hanem egy tőlük független körülmény/szereplő miatt történt. Akármekkora szerepe is volt a Facebooknak a politika vagy a választási eredmények alakításában, 2017 elejére addig nem tapasztalt nyomás alá kerültek, és az sem segített rajtuk, hogy Mark Zuckerberg először teljes hülyeségnek nevezte a politikai felelősségüket firtató felvetéseket.

Mintha a céget meglepetésként érte volna, hogy milliárdnál is több felhasználóval iszonyú befolyásuk van a legkülönbözőbb közügyekre, és egy sor olyan kérdésre kellett választ adniuk, amikről pár évvel azelőtt azt gondolták, hogy semmi közük hozzá. Ahogy a felhasználók mennyiségével párhuzamosan nőtt a Facebook befolyása, sok területen úgy lettek a vállalat belső, céges ügyeiből egyre inkább közügyek, és úgy kezdett el a politika is egyre jobban figyelni a közösségi médiára.

Miközben 2017 eleje óta jelentősen bővültek a moderációval, álhírekkel és hasonlókkal foglalkozó csapatok, és ezek nyomán történtek is előrelépések, nem látszik, hogy akár a gyűlölet, a propaganda, vagy az álhírek eltűntek volna a Facebookról.

Az emberek egy része persze a Facebooktól teljesen függetlenül is gyűlölködik, hazudozik vagy politikai propagandát terjeszt, emiatt pedig irreális azt várni, hogy ezeket a jelenségeket a cég teljesen fel tudja számolni a felületén. A különbség a Facebook előtti időkhöz képest annyi, hogy a közösségi médiában minden korábbinál hatékonyabban, több embert elérve lehet terjeszteni a politikai vagy üzleti érdekből motivált hazugságokat, így nyilván a ezeknek a cégeknek kiemelt felelőssége van abban, hogy az általuk felerősített hülyeségek visszafogására kísérletet tegyenek.

Hogy a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd visszafogása közötti egyensúlyozás mennyire nincs nyugvóponton ma sem, azt jól mutatja Alex Jones és az Infowars ügye. Az évek óta összeesküvés-elméletekben és a legsúlyosabb gyűlöletkeltésben utazó szélsőjobboldali amerikai _”médiaszemélyiséget”_ épp az elmúlt napokban tiltotta le kb. egyszerre a Facebook, az Apple és a Spotify is, miközben a Jones uszítása korábban nem zavarta különösebben az óriáscégeket.

► Cenzúra vagy szabadság? Az InfoWars-t összehangoltan törölte az Apple, a Facebook, a YouTube és a Spotify! A tisztogatás elkezdődött és az ellenállás is:a Valódi Információs Háború

Csak a pénzért, vagy csak mert hisznek benne

NEHOGY AZT HIDD, HOGY ITT BÁRMILYEN ELVEK ALAPJÁN DÖNTENEK. MINDEN SZABÁLYT AZ MOZGAT, HOGY AZ ÜGYFELEKNEK JÓ LEGYEN, EZ PEDIG KŐKEMÉNY ÜZLETI ÉRDEK, HOGY MINÉL TÖBB IDŐT TÖLTSENEK AZ OLDALON

- Zoltánnak első hallásra elég határozott, és nem túl hízelgő véleménye volt a Facebook működéséről. Később viszont arról is beszélt, hogy a munkatársai a “jövő emberei”, akik nyitottak és kíváncsiak a világra. Mark Zuckerbergről (akiről nem sokkal lehet megalapozottabb véleménye, mint egy a Facebook ügyeit rendszeresen követő újságolvasónak) azt mondta, hogy szerinte alapvetően jó szándékú, bár furcsa figura, aki előre akarja vinni a világot. Sokkal kevésbé gondolta cinikus vállalatvezetőnek, mint bárki, akár a 444 szerkesztőségében.

Az elmúlt hónapok különböző beszélgetései során is visszaköszönt ez a kettősség. Miközben például a berlini központban „piacként” hivatkoznak az országokra vagy nyelvterületekre, ami egyértelműen egy üzleti gondolkodásról, megközelítésről tanúskodik, addig a cég különböző tisztviselői a beszélgetéseinkben mindig csak elvekről és értékekről beszéltek. Néha már megmosolyogtató volt, mennyire nem magyaráznak semmilyen lépést piaci logikával. A nyilvánosságnak szánt szavak szintjén soha nem azért tesznek valamit, mert megéri, hanem mert “ebben hiszünk”, ami a világ egyik legnagyobb, dollármilliárdos profitot termelő cégétől nem feltétlenül életszerű.

Zoltánnak, a cikkben idézett magyar Facebook moderátornak nem ez a valódi neve.

A cég alkalmazottait, beleértve az Arvatónak dolgozó moderátorokat, szigorú titoktartás köti. Munka közben nem is vihetnek be magukkal mobiltelefont az irodába, nehogy lefotózzanak valamit, a gépeken, amiken dolgoznak, csak a Facebook moderációs rendszere érhető el, semmi más.Többször is beszéltünk Zoltánnal arról, hogy komoly bajba kerülhet, amiért a munkájáról beszél nekünk, de látszólag nem érdekelte dolog. Azt mondta, szerinte fontos, hogy minél többen lássák, hogyan működik a Facebook, hogy mit engednek a platformon, mint nem, és miért. Miközben sokszor panaszkodott arra, hogy túl képlények a szabályok, és azok alapján többet engednek meg, mint amennyit ő személy szerint helyesnek gondolna, úgy tűnt a szavaiból, hogy végül is büszke rá, hogy a Facebooknak dolgozott. Bármennyit is kritizálta a céget, hogy azok mindent a pénznek rendelnek alá, a saját munkáját többnyire ő is elvek és értékek mentén látta, lényegében ugyanúgy, mint a vállalat többi alkalmazottja.

Forrás: 444.hu / Origo

Kapcsolódó VilagHelyzete Cikkek:

► A Facebook társalapítjóa leleplezte:"Csak a jó Isten tudja mit művel a FB gyermekeink agyával. Valószínűleg Zuckerberg is le fog tiltani, ha ezt elolvassa!"-mondta


► "Az igazság árulásnak számít a hazugságok birodalmában"-mondta Ron Paul szenátor a kutatóintézetét és az InfoWars portált ért likvidálás miatt, amit a BigTech közösségi médiamogulok indítottak


► Cenzúra vagy szabadság? Az InfoWars-t összehangoltan törölte az Apple, a Facebook, a YouTube és a Spotify! A tisztogatás elkezdődött és az ellenállás is:a Valódi Információs Háború