„Ha 500 millió USD-os mínuszban vagy, nem veszíthetsz.” - Ezt az üzentet osztotta meg Donald Trump április 4-en a twitteren. Az amerikai elnök úgy véli, hogy az USA kereskedelmi deficitje miatt, ami 2017-ben 337 millió USD volt, nem pedig 500 millió, megnyeri a kereskedelmi háborút.
When you’re already $500 Billion DOWN, you can’t lose!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. április 4.
Trump 46 millió USD értékű importra kivetett 25%-os vámtarifával fenyegeti Kínát, melyet 100 milliárd USD értékű importra kíván kiterjeszteni arra a számításra alapozva, hogy ez majd visszalépésre kényszeríti Pekinget. De az amerikai elnök téved, mivel Kína pozíciója még akkor is erősebb, ha többet ad el az Egyesült Államoknak, mint fordítva.
A statisztikák eltúlozzák a kínai gazdaság sérülékenységét, és nem értékelik elég komolyan az amerikaiét.
A termékek kereskedelmét tekintve, melyre a legtöbb felmérés irányul, az Egyesült Államok 2017-ben 506 milliárd étékben importált Kínától, majdnem négyszer annyit, mint amennyit exportált.
Másik oldalról viszont az USA 38 milliárd USD-ral több szolgáltatást adott el Kínának, mint fordítva, mely a két ország közötti kereskedelem legnagyobb amerikai többletét jelenti.
Ráadásul míg az Egyesült Államok többnyire amerikai mezőgazdasági és kész termékeket exportál Kínába, addig Kína tipikusan olyan termékeket ad el Amerikának, melyek számos külföldi elemet tartalmaznak. Továbbá a Kínából származó amerikai import 37%-a olyan komponenseket foglal magába, melyekre az amerikai termelésnek is szüksége van.
Vegyük például az iPhone esetét, melynek kijelzője a dél-koreai Samsungtól, memória chip-je a japán Toshibától, számos más része pedig további országokból származik.
Becslések szerint összerakni egy iPhone X-et Kínában a 370 USD-os előállítási költség csupán 3-6%-át jelenti. Így amikor a termék megérkezik Kínából az Egyesült Államokba és eladásra kerül 999 USD-ért, a költség Peking exportjához íródik ugyan, a valóságban azonban az amerikai kiskereskedők azok, melyek hozzáadják az árrést.
Természetesen ez egy extrém példa, ráadásul Trump jelenleg nem támadja az iPhone importot. De a vámtarifával sújtott termékek esetében is – melynek több mint fele az elektronikai termékeket érinti – megfigyelhető ez a jelenség.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az Egyesült Államokba irányuló kínai export közel fele a számítógépek, elektronikai termékek és optikai felszerelések kapcsán külföldi termék. Így még ha a vámtarifák negyedével csökkentik is a kínai exportot, Peking csak 6,5 milliárd USD értékű csapást szenved el, mely körülbelül 0,05%-át teszi ki az ország GDP-jének.
Ha Trump a büntetővámokat az egész kínai importra kiterjesztené, az akkor is csak a 12 trillió USD-os kínai gazdaság 2,7%-át érintené, mivel Peking hozzáadott értéke az exporthoz összesen 329 milliárd USD. Ez azt jelenti, hogy ha a 25%-os vámok az egész kínai exportot sújtanák, az is közvetlenül csak a GDP 0,7%-ának megfelelő veszteséggel járna. Lehet, hogy sebet ejtene Kínán, de éves gazdasági növekedése akkor is 6,1% maradna.
A mindenre kiterjedő büntetővám egyébként sem valószínű szcenárió, mivel az amerikai gazdaság sérülékenyebb annál, mint ahogy azt Trump gondolja. Számos amerikai cég helyezi ki termelését Kínába, melyek ki vannak téve Peking trükkjeinek. A kereskedelmi háború ráadásul azokat az amerikai termékeket is veszélyezteti, melyek a kínai alkotóelemekre épülve igyekeznek globálisan versenyképesek lenni.
Trump intézkedései már most számos szerszámgépet érintenek, melyek nemcsak az árakat tolják feljebb, de az amerikai gyáripar munkahelyeit is veszélyeztetik.
Ezzel szemben Kína lehetséges megtorló intézkedései sokkal jobban célzottak.
Ilyen például, hogy Boeing részvényárfolyama hirtelen nagyot zuhant azután, hogy Peking bejelentette válaszlépéseit. De ide sorolható a 12,8 milliárd USD-os szójabab export is, melynek Kína szívja fel a felét. Mivel Kína Brazíliából is tud szójababot importálni, az amerikai farmerek azonnal elszenvedték az árak esését.
Kína ráadásul az Egyesült Államoknál könnyebben tudja csillapítani a gazdasági károkat, mivel az USA jegybankjával ellentétben a kínai központi bank nem független, így a Kínai Jegybank kamatcsökkentést rendelhet el a hazai kereslet növelésére és valutaszabályozást hajthat végre a versenyképesebb kínai export érdekében. Peking továbbá jobb fiskális pozícióban van a költségvetési hiánnyal küzdő Egyesült Államokhoz képest, mely lehetővé teszi számára, hogy kompenzálja a kereskedelmi háború sújtotta iparágakat.
Végezetül a kínai kormány sokkal könnyebben fel tudja szívni a vámtarifák okozta politikai költségeket, mint az USA, ahol a tőzsde hazardírozik minden amerikai intézkedés után. Ráadásul úgy tűnik, hogy Trumpnak nincsen stratégiája Kínával szemben. Egy nemzetközi szövetség sokkal hatékonyabban tudná rákényszeríteni Kínát a piacok megnyitására és a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartására, de az amerikai elnök a vámokkal való fenyegetéssel Japánt és az Európai Uniót is elidegeníti magától. Trump ráadásul folyamatosan rontja az Egyesült Államok helyzetet azzal, hogy a Kereskedelmi Világszervezet szabályait megsértve egyoldalúan cselekszik.Egyes vélemények szerint Peking a bolondját járatja az amerikai elnökkel az olyan úgynevezett engedményekkel kapcsolatban, mint például az az áprilisban, a Boao Fórumon bejelentett csomag, mely valójában csak a korábbi gazdasági reformokat csomagolta Trump fülének kedvező módon újra. Kína számára kis szerencsével az Egyesült Államok tovább süllyedhet, annak ellenére, hogy Trump a győzelmet hirdeti.
Forrás: Foreignpolicy.com / Geopolitika
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ BLOG: VilagHelyzete.com)
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése