Itt vagyunk a negyedik ipari forradalom küszöbén, de mit fog ez jelenti és hogyan változtatja meg az életünket - Mesterséges intelligencia és nanotechnológia

Napjaink tudományos-technológiai vívmányait, eredményeit, fejlettségi szintjét összefoglalóan gyakran a negyedik ipari forradalom névvel illetik.
Ez az új éra számos lehetőséget nyújt, és megoldást kínál a jelen problémáira, ám az előnyökkel együtt árnyoldalai is vannak.

Pozitív és negatív aspektusai eltérőképpen érintik a világ különböző gazdasági fejlettségű, társadalmi hátterű térségeit. A negyedik ipari forradalom lehetőségeiről és kihívásairól beszélgetett Czirják Ráhel, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója és Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője 2018. június 19-én, a Trend FM Nap Vendége című műsorában. A műsorvezető Lakatos László. Érdemes meghallgatni a beszélgetést!

A 18. századtól kezdődően az ipari forradalom alapvetően változtatta meg a gazdaságot, az emberiség természethez fűződő viszonyát és a mindennapi életet is.

Ez a folyamat napjainkig tart, ám ma már az úgynevezett negyedik ipari forradalomról beszélhetünk. Bár a folyamatnak számos lehatárolása olvasható a szakirodalomban, az egyik legelterjedtebb a gazdaságra legnagyobb hatást gyakorló technológia, találmány alapján különíti el a szakaszokat. Eszerint az első ipari forradalom nagy vívmánya a gőzgép volt – a 18. század második felétől a 19. század közepéig –, a második ipari forradalomban az elektromos áram széleskörű elterjedése, a harmadik szakaszban az elektronika, információs technológia és a termelés automatizálása volt a legmeghatározóbb.

Napjainkban zajló negyedik szakasz a harmadik ipari forradalom digitális forradalmára épít ám egy attól elkülönülő új korszakot képez, a technológiai fejlődés sebessége, kiterjedtsége és a rendszerre – úgy, mint a termelési rendszerre, menedzsmentre, vagy a kormányzásra – gyakorolt hatása miatt.

Az ipar 4.0-nak is nevezett új érát olyan találmányok és kutatási irányok jellemzik, mint a mesterséges intelligencia, robotika, a dolgok internete (Internet of Things – vagyis a különböző eszközök, tárgyak internet alapú összekapcsolódása), önvezető autók, 3-D nyomtatás, nanotechnológia, biotechnológia, anyagtudomány, energiatárolással kapcsolatos kutatások, vagy a kvantumszámítás.
(SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond. World Economic Forum, 2016.01.14.)

Mindez pedig befolyással van a minket körülvevő infrastruktúrára, a munkaerőpiacra, tágabban az egész gazdaságra, a természeti környezetre, vagyis az életünket meghatározó minden egyes területre. Hatásai nem egyöntetűen pozitívak, vagy negatívak. Alapvetően az egyes szereplőkön – nemzetgazdaságokon, vállalatokon, egyéneken – múlik, hogy mennyire képesek alkalmazkodni az újdonságokhoz, mennyiben tudják az új eredményeket saját boldogulásuk érdekében kiaknázni.

Forrás: Weforum.org / Geopolitika.hu

(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)